A szakszövetség által az MTI-nek eljutatott közlemény szerint a kormány januárban indított otthonteremtési programjának elemei közül a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa és a családi otthonteremtési kedvezmény hatására az építőiparon belül növekedési pályára kerül a lakásépítés és -felújítás.
Hozzátették, hogy a jelenlegi tendenciákból kiindulva 2022 végére a használatba adható új lakások száma elérheti a 25 ezret, a felújítások száma pedig tartósan 220-250 ezer között lehet. Ez utóbbi a szakmailag indokolt mennyiség, ugyanis a 4,3 milliós magyarországi lakásállomány folyamatos karbantartásához évente több mint 200 ezer lakást kell felújítani.
Ugyanakkor jelezték, hogy a lakásépítés dinamikus növekedéséhez az engedélyezési és megvalósítási folyamat további egyszerűsítésére és gyorsítására van szükség. Különösen fontos ez az elhúzódó nagy lakásszámú fejlesztéseknél, ahol sokszereplős ez a folyamat.
A szakszövetség finanszírozási javaslatokat is megfogalmazott, ugyanis szerintük a lakásvagyon megújulását visszafogja az utóbbi évek jelentős piaci árnövekedése. Ezért azt javasolják, hogy a települési önkormányzatok (főként a kistelepülések) pályázhassanak állami támogatásra lakáscélú ingatlanok területelőkészítésére, ahol az építési telkeket tartós használatú bérbeadással hasznosítják. Az ÉVOSZ példaként államilag felügyelt egyszeri bérleti díjat említett, amely 20 évre szólna. Ezáltal - a szakszövetség szerint - az ingatlan tulajdoni vételi ára nem terheli a lakásépítés költségeit. A 20 év alatt pedig bármikor elővásárlási joga van piaci áron a lakás tulajdonosának.
Ezen felül továbbá azt kérték a kormánytól, hogy a munkaadó adhasson a munkavállalója számára adó- és járulékmentesen lakáscélú munkáltatói támogatást legfeljebb 6 millió forintig, új családi ház építésénél pedig maximum 15 millió forintig.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
