A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai álláspontja szerint a gazdaság működésének minimális fenntartásához, majd annak jelentős mértékű újraindításához a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelése az elsődleges.
Az MKIK javasolja a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítását, a munkahelymegtartás biztosítását, és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelését, az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatását, a szolidaritási, közjót biztosító intézkedéseket.
Kiemelték, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében a támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolják odaítélni, például a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, továbbá a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.
A munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelésére javasolják a vissza nem térítendő állami támogatás bevezetését, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhatna meg.
A munkáltató levon a munkavállalóktól legalább 15% SZJA-t, amely összeget a munkáltató támogatásként visszatarthatná. Természetesen eltérő arány is elképzelhető, pl. az egészségbiztosítási járulék – 7% - munkaerőpiaci járulék – 1,5% is visszatartható lehetne. Ha egy munkáltató minden járulékot levon a dolgozótól, akkor az 33,5%-ot jelent.
A kamara javaslatában többek között szerepel, hogy az állam kölcsönt nyújthatna a kifizetett bér arányában, és ennek a visszafizetési határideje 2021-2022 lehetne.
A krízis javaslatcsomagban a kamara rámutatott arra, hogy a szociális hozzájárulási adó időleges elengedése segítséget nyújtott az érintett ágazatoknak, ugyanakkor a kedvezményből kiestek például a KIVA-t választó adóalanyok. A kamara javasolja, hogy hasonló időtartamra, mint a szociális hozzájárulási adónál, a KIVA-kulcsot mérsékeljék 12 százalékról 9 százalékra.
A javaslatok között szerepel az adóelőleg fizetési kötelezetség felfüggesztése az éves adóknál, valamint igény esetén, lehetőséget kell biztosítani az éves adóbevallások, az éves beszámoló beadási határidők eltolására a vészhelyzet végét követő 60. napig.
A kamara javaslata szerint szociális hozzájárulási (szochó) adókedvezményt kellene kapniuk a vállalkozásoknak munkavállalónként 50 ezer forintig, de legfeljebb vállalkozásonként 12,5 millió forintig kizárólag tovább foglalkoztatottakra, és nem az április elseje utáni új belépőkre, amit meghatározott ágazatokban, és csak a fizikai munkavállalók után lehetne igénybe venni - írja a kamara javaslatában.
A kamara szerint a munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát, és azt követően a bérének meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad. Ez az arány lehetne 60 százalékos bér, amihez az állam 20 százalékos kiegészítést biztosítana, a dolgozó 20 százalékos jövedelemcsökkenést visel el.
Az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatására az állam a lakossági beruházások elősegítésével is tudna keresletet generálni. Erre konkrét példa lehetne az "Otthon melege program" - írja az MKIK.
A szolidaritási, közjót biztosító intézkedések között javasolja a kamara, hogy 2020 március 1. után lett munkanélküliek kapjanak egyszeri anyagi támogatást. Minden nyugdíjas kapjon egyszeri, meghatározott összegű, például 15 ezer forintos utalványt, amit élelmiszerre, közüzemi számlákra költhet. Minden gyermekes család kapjon gyermekenként meghatározott összegű, például 10 ezer forint támogatást, minden egészségügyi és oktatásügyi szakember kapjon plusz kompenzációt a kialakult helyzetben nyújtott teljesítménye elismeréseként.
Javasolják továbbá az országos szintű, szélessávú internetlefedettség ingyenessé tételét.
A kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Válságkezelési Alap működésének jogszabályi környezetének kialakítását azonnal meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy az 2021-től megkezdhesse működését.
Középtávú intézkedések között javasolja a kamara egyebek között egy új típusú közmunkaprogram bevezetését, az álláskeresési támogatás időtartamának minimum 180 napra emelését.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
