Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint mérlegelni kell, amikor 100 százalékos vasárnapi pótlékot javasolnak a munkaadók - közölték a Privátbankárral. Az ágazat munkaadói szervezetei (az OKSZ mellett az ÁFEOSZ és a KISOSZ) eddig nem hoztak nyilvánosságra olyan állásfoglalást, hogy milyen módon javasolják megváltoztatni a vasárnapi munkavégzés feltételeit.
|
A vasárnapi zárva tartás időszakában kizárólag az öt szabadon választható (közöttük a négy adventi) vasárnap volt kötelező a 100 százalék pótlék, minden más esetben (például a benzinkút, piac, vásár, pályaudvarok értékesítő helyein) csak 50 százalékot kellett fizetni, tehát kétféle pótlékot írtak elő a jogszabályok. |
Az április 16-án hatályba lépett, a régi szabályoknak megfelelő előírások alapján 50 száza a vasárnapi pótlék, ugyanúgy, mint régebben. A Kúria állásfoglalása alapján azonban a bevásárlóközpontoknál ez nem kötelező.
Alig bírnák kifizetni
A jelenlegi számítások szerint az 50 százalékos vasárnapi pótlék terhe 25-30 milliárd forint. Figyelemmel arra, hogy 2015-ben jelentős mértékben emelkedtek a bérek a kereskedelemben, az alkalmazottak végül visszakapták a vasárnapi pótlékot, a zárva tartási szabályok ellenére is.
A vasárnapi pótlék 100 százalékos mértéke viszont 50-60 milliárd forint terhet jelentene, azzal, hogy ezt már számos vállalkozás nem tudná kifizetni. A 100 százalékos vasárnapi pótlék sok vállalkozás számára lehetetlenné tenné a vasárnapi nyitva tartást, sokakat pedig arra kényszerítene, hogy más költségeket faragjanak le, így a cafeteria is áldozatul eshet.
Az OKSZ az ágazat valamennyi munkavállalóit és munkaadóit képviselő szervezeteinek egyeztetése alapján lát lehetőséget arra, hogy közösen megvizsgálják, hol célszerű megváltoztatni a vasárnapi munkavégzés szabályait.
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
