Fehéredik a gazdaság: sokkal kevesebb az áfacsalás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága munkatársa az ekáer-ellenőrzés (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) részeként egy kamiont állít meg az M5-ös autópálya lajosmizsei tengelysúlymérő állomásán. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

Az elmúlt években az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Annak ellenére is így van ez, hogy időközben egyre több kedvezményes áfakulcsot vezetett be a kormány: 2018-ban például levitték a vendéglátóhelyek és az új lakások áfáját 5 százalékra, de a sertéshús is szintén csak 5 százalékkal adózik, már 2016-tól.

A nagy áfabevétel-növekedést egyrészt a növekvő fogyasztás indukálta, de még ennél is fontosabb szerepe volt a gazdaság kifehérítésének.

• 2014-ben megjelent az online pénztárgépek használatának kötelezettsége, és azóta folyamatosan bővítették a felhasználók körét. Ma már a taxiknak és az automatáknak is ilyet kell használniuk, de még a parkolóautomatákat is bekötnék.
• 2015-ben bevezették az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (ekáer), amelyben minden közúton fuvarozott árut rögzíteni kell.
• Az ország közútjain a Véda nevű kamerahálózattal figyelik a forgalmat
• Idén a cégek közötti online számlázórendszer kötelező használata is elindult*.

Mindezek hatására ma már rengeteg adata van az adóhatóságnak arra, hogy szűrni tudja az esetleges visszaéléseket. Egy adópiaci szakember azzal a példával illusztrálta nekünk az intézkedések hatékonyságát, hogy az ekáer bevezetése után pár héttel a piacon egy addig gyanúsnak gondolt élelmiszerkereskedő rögtön csődbe is ment.

Nehéz azonban megmondani, hogy az egyes intézkedéseknek pontosan milyen hatása van. Radnai Károly, az OrienTax adótanácsadó partnerének tapasztalatai szerint jelentős a változás, és a legálisan működő cégek az árbevételük növekedésén érzékelik ezt. Az Európai Unió is készít ilyen típusú elemzéseket, és ezeken látszik, hogy régiós összevetésben Magyarországon valóban gyorsan szorulhatott vissza az áfacsalás.

Az Európai Bizottság azt becsüli meg, hogy mekkora lehetett az a forgalom, ami után meg kellett volna fizetni az áfát, és ehhez képest mennyi folyt be, ebből pedig kijön az is, hogy mennyi hiányzott. Magyarország estében az utolsó elérhető adat 2016-ra 13 százalék, ami bár soknak tűnik, az uniós átlag szintje alatt marad.

Korábban az EU legmagasabb áfakulcsát alkalmazó Magyarországon volt az egyik legrosszabb csalási arány, mára azonban a régió éllovasai lettünk. Ebben még Németország és Ausztria is belátható távolságba került. Igaz, nem csak mi fejlődtünk sokat, hanem az egész régió is, miközben a hagyományosan erős feketegazdasággal rendelkező Olaszország például állva maradt.

Magyarország esetében ez azért kiemelten fontos, mert az állami bevételek messze legnagyobb része éppen az áfából származik. Az alábbi grafikonon még az is látható, hogy az Európai Bizottság adatai szerint jelentősen nőtt a magyar költségvetés kitettsége az áfának: a GDP arányában nézve jóval többet szed be az állam ebből az adóból, mint az uniós átlag.

Az utolsó elérhető évben, 2016-ban 7 százalék volt az uniós átlag, a magyar érték pedig 9,3 százalék. A régióban is vezetünk eben, de a magyar GDP arányos áfabevétel még így is csak a 11. legnagyobb növekedést mutatta az EU-ban 2010 és 2016 között. A balti országok, Horvátország, az Egyesült Királyság, de még Csehország is megelőzött minket. A magyar 9,3 százalékos értéktől csupán egy tizeddel marad le három ország: Bulgária, Ciprus és Svédország.

Megpróbáltuk megbecsülni az uniós statisztikák és a költségvetési statisztikák alapján, hogy mekkora nyereséget jelenthetett a költségvetésnek a gazdaság fehéredése. Az alábbi grafikonon 2010-től kezdve gyűjtöttük össze az áfabevételeket és kiszámoltuk az EU statisztikája és – a 2017 után éveket illetően – saját becslésünk alapján, hogy mekkora összegű adót nem fizettek meg. Számításaink szerint 2018-ban már 500 milliárd forint többletet jelenthetett a fehéredés a 2010-es szinthez képest, ami a teljes költségvetési bevétel 13,6 ezer milliárd forintját nézve is jelentős tétel.

Számításaink szerint a 2018-as büdzsé bevételének már 3,6 százalékát a gazdaság fehéredéséből származó áfabevételek adták.

Nem lehet tudni, hogy melyik szabálynak volt a legnagyobb hatása, és melyik iparágakban. Csak az látványos, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben milyen nagyot ugrott más területekhez képest a bevétel az online pénztárgép 2013-2014-es előkészítésekor, illetve bevezetésekor.

A növekvő árbevétel és áfabevétel az élelmiszer-kereskedelemben együtt járt a magyar cégek visszaszorulásával, vagyis az a helyzet állt elő, hogy két kormányzati cél, az áfabevételek növelése és a hazai kereskedők helyzetének javítása ellentétben állt egymással. Ennek oka valószínűleg az, hogy a feketézés a jellemzően magyar tulajdonú kisboltokra volt inkább jellemző, és nem a nagyobb (általában külföldi kézben lévő) láncokra.

Az adócsalás azonban szintén változik és átalakul, így folyamatosan újabb intézkedésekre van szükség. Azt NAV-os tájékoztatókból is tudni lehet, hogy az élőben kapott adatok alapján választják ki az áfaellenőrzéseket. Nem lehet azonban tudni, hogy ehhez milyen módszereket alkalmaznak, és hogy az egyes adatbázisokat összekötik-e. A szakemberek, akikkel beszéltünk, azt állították, hogy egyelőre külön-külön használják ezeket az adatbázisokat, pedig elég nagy előrelépés lenne, ha az ekáer adatokat az utakon lévő Véda kamerarendszerrel, az online pénztárgépekkel de még inkább az online számlaadatokkal összekapcsolnák.

A gyors fellépés azért fontos a NAV számára, mert az idő a csalóknak dolgozik. Korábban például ha létrehoztak egy új céget, az főszabály szerint az első két évben csak negyedévente adott be áfabevallást. A csalók ezt ki tudták használni, egy olyan fedőcég például, amely havonta adott le bevallást, vásárolt egy csalásra létrehozott másik társaságtól, visszaigényelte az áfát, és 45 napon belül vissza is kapta. Mire a csaló cég leadta a negyedéves bevallását, már nem lehetett a kifizetést visszatartani. A NAV azonban erre is reagált azzal, hogy ma már minden induló új vállalkozásnak havonta kell áfabevallást beadnia.

A hatóságok most azt tudják figyelni, ha valahol hirtelen jelenik meg egy nagy összegű szállítás, számla, és ez hamar feltűnik. A rendszeresebb, kisebb értékű csalásokat viszont még ezek az új rendszerek is csak nehezen tudják kiszűrni. Előrelépés, hogy az országon belüli céghálózatokat ma már az a digitálisan tárolt adatoknak köszönhetően gyorsabban lehet felfejteni, de ha például az ügyletekben nem mozog áru, csak szolgáltatásokat számláznak, akkor az ekáer nem tud segíteni. Ezért jelent nagy előrelépést az e-számlázás, amely főként az olyan fedőszolgáltatásos körbeszámlázást nehezíti meg, amiről korábban mi is írtunk.

A big data rendszerekkel nem csak megfigyelni és ellenőrizni tudna a NAV, egyszerűsíteni lehetne velük a cégek életét. Az online számlázás bevezetése utáni lépés lehetne például, hogy ha minden számlát megküld egy cég a NAV-nak, akkor a tételes áfabevallása is feleslegessé válhatna. A cégeknek a Központi Statisztikai Hivatal felé is kell adatokat szolgáltatniuk, ez is sokkal pontosabb és gyorsabb lenne, ha az online számlázásból menne.

Mivel az unión belül az adóhatóságok adatbázisai nincsenek megfelelően összekötve,  a nemzetközi körhintacsalás (amikor papíron utaztatnak árut több uniós és harmadik ország között) továbbra is nehezen ellenőrizhető. A nemzeti adóhatóságoknak nincs egy közös, bejáratott együttműködési rendszerük, csak egyedi esetekben dolgoznak össze.

A helyi szabályok eltérései mellett nehezíti az együttműködést, hogy például Németországban vagy Ausztriában nincsenek big data alapú adatbázisok. Nem véletlen, hogy a csalók körében egyre népszerűbbek a nyugati országok. Ezen a téren Észak-Európa azért fejlett, mert ott igen hatékony az államigazgatás, nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, a dél- és kelet-európaiak pedig a digitalizációban látták meg a csodafegyvert.

Pár európai ország tudatosan lazább szabályozást követ, hogy gazdasági szereplőket csábítson magához, ilyen például Hollandia vagy Szlovénia. Náluk kevésbé szigorú például a vámolás, mint nálunk, és ez azért jó nekik, mert az uniós szabályok szerint a vámbevételek közel ötöde a tagországokat illeti meg. Ezekben az országokban nem feltétlenül kell az áfát megfizetni a vámolás során – ellentétben például Magyarországgal -, ami szintén felhívás keringőre. Az árut ugyanis átviszik egy másik tagországba, de ott nem vallják be helyi értékesítésként, és áfafizetés nélkül eltűnhet az importőr.

(G7)