„Fekete hattyús” esemény jöhet Oroszországban, Putyint még idén megbuktathatják?

• Az orosz hadsereg őszi-téli offenzívája a front keleti részén eddig mindössze néhány kisebb település elfoglalását hozta. Ezek közül Marinka, amelyről a legtöbb hír érkezett gyakorlatilag sík vidékké vált. A legfontosabb irányban Avgyijivkánál nem tudták elfoglalni a kisváros környékén lévő falvakat vagy a város külterületét.

• A napokban a Fehér Házban a kormány és a védelmi ipar számos vállalatának képviselői tanácskoztak arról, hogy a következő időszakban milyen fegyvereket szállítson az USA az ukrán hadseregnek. A legújabb technológiát képviselő eszközök is szóba kerültek.
• Vlagyimir Putyin ellen egy éven belül puccsot követhetnek el – mondta, Jack Devine harmincéves hírszerzési tapasztalattal rendelkező szakértő, a CIA veteránja. Ezt arra alapozza, hogy a háborúban patthelyzet alakult ki, ami értelmetlenné tette a kirobbantását és a folytatását. Az agressziót Putyin kezdeményezte azzal az ígérettel, hogy Oroszországhoz csatolja Ukrajnát, ami nem teljesülhet. Ennek ellenére teljesen elkötelezte magát a háború folytatása emellett. Ami sérti az orosz elit érdekét. A szakértő egy „fekete hattyú” (black swan) eseményre, azaz egy előre nem látható fordulatra számít, amit utólag majd úgy magyaráznak, hogy elkerülhetetlen volt.
• Orosz sajtóinformációk szerint az ukrán célpontok ellen indított cirkáló rakétákat fürtös bombákkal akarják ellátni. Ha ez igaz, akkor a robbanásuk széles körzetében nagy kárt tehetnek, főként ha késleltetett robbanófejeket is tartalmaznak.
• A Vlagyimir Putyin aláírásával 2023-ban megjelent rendeletek felét titkosították – írta a Mediazona független hírportál. Az elnök összesen 997 direktívát szignált, ami nagyjából megegyezik a 2022-es „terméssel”. A titkosítás aránya rekord: a korábbi csúcsot 47 százalékkal a 2001-es év tartotta. Az volt a második csecsen háború legkeményebb időszaka.
• Az orosz hatóságok büntetőjogi eljárást indítottak Polat Dzhamalov, a Moszkvában élő kazahok diaszpórájának vezetője ellen hamis háborús hírek terjesztésének vádjával – jelentette a Vjorsztka független hírportál egy titkos jelentésre hivatkozva. Dzhamalov azzal követett el „bűncselekményt”, hogy megosztotta a közösségi médiában egy tisztviselő becslését az elesett orosz katonák számáról.
• Kénytelen volt az év elejétől felfüggeszteni tevékenységét a független orosz Kedr környezetvédelmi sajtóorgánum, miután felkerült a moszkvai igazságügyi minisztérium „külföldi ügynök” listájára. A döntést megelőzően megfenyegették a Kedrnek nyilatkozókat, hogy szintén külföldi ügynököknek fogják minősíteni őket, a mivel a bebörtönzést kockáztatnák.
• Ukrajna elítélte Vlagyimir Putyin orosz államfőt azért, mert aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében orosz állampolgárságot kapnak az Ukrajnából elhurcolt gyerekek. A hágai Nemzetközi Törvényszék 2023-ban elfogadóparancsot adott ki Putyin ellen több tízezer ukrán gyermek Oroszországba deportálásáért.
• Tüntetést szerveztek Moszkva környéki Podolszk városka lakói az áramkimaradások és a távfűtés leállása miatt a fagyos időben. A településen 21 ezer lakás marad áram nélkül az új év első napjaiban, miután a város alumíniumgyárában baleset történt – írja a Kommerszant gazdasági lap. Néhány nappal későbbi hír szerint egy moszkvai tisztviselőt és egy katonai üzem két vezetőjét letartóztatták az ügy miatt.
• Az orosz hatóságok azt fontolgatják, hogy kizárják a elnökválasztásból azokat az orosz állampolgárokat, akik „barátságtalan” országokban élnek, és a követségeken szavaznának – adta hírül a Vedomosztyi gazdasági sajtóorgánum a külügyminisztériumhoz közeli nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva. A Kreml 49 országot tart nyilván ezzel a minősítéssel. A listán a háború kirobbantása óta a rezsim ellen szankciókat bevezető országok szerepelnek.
• Az orosz kutatóintézetek az Ukrajna ellen indított agresszió óta elvesztették nyugati kapcsolataikat, ami eszközellátási gondokhoz, a szoftverutánpótlás megszakadásához és információhiányhoz vezet. Ellenkező irányban az okozhat gondot, hogy hiányoznak a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokhoz használt adatok, amiket az orosz kutatók az Észak-sark környezetében gyűjtenek.

Források: BBC, Moscow Times, Guardian, Times Radio