Ha valahol, hát Amerikában érdekes dolog a bevándorlás kérdése, illetve hogy kit, hogyan minősítenek. Ebben az országban előfordul, hogy valakit piszkálnak, mint bevándorlót, az illető a legnagyobb nyugalommal visszaszól, hogy „Te talán Kolumbusz hajóján érkeztél?”. És bizonyos fokig igaza van. Valahol mindenki bevándorló és annak leszármazottja, mind a 325 millió ember, kivéve azt a kevés indiánt, akiknek ősei a mai Egyesült Államok területén éltek.
Ki minek számít?
Természetesen egy bevándorlókból feltöltődött, viszonylag fiatal ország is megtelik egy idő után, és szabályozni akarja a további bevándorlást. Egy ilyen országban azonban mindig egy kicsit kényesebb a kérdés, mint mondjuk a jó öreg ezeréves európai országokban. Valószínűleg az elnök családfáját kutatva is előkerülnek számtalan nemzet fiai-lányai, és csak kevés akadhat köztük, aki mondjuk az ország megalakulása előtt is ott élt már.
A statisztikák szerint Amerika 325 millió lakosából 40 millió született külföldön, ami 13 százalék. Őket vajon minek lehet tekinteni? Akinek már egyszer állampolgárságot adott az ország, azt nyilván tényleg polgárának is tekinti, nem is beszélve azokról a milliókról, akik még gyerekként érkeztek, így az ország nyelvét ugyanúgy beszélik, mint aki ott született, tehát meg sem lehet őket különböztetni a „bennszülöttektől”.
Ki menjen, ki maradjon?
Kétségkívül Trump politikája nem általában a bevándorlás ellen szól, hanem alapvetően az illegális bevándorlás ellen, vagyis azok ellen, akik vagy illegálisan léptek az országba, vagy tovább maradtak ott, mint ameddig tartózkodási engedélyük szólt. Ezzel nem is lenne gond, de igen sok közülük, aki amerikai állampolgár családtagjához érkezett. A tegnapi rendezvényen nem kevés olyan amerikai polgár vett részt, akinek rokona ott él, de kitoloncolás fenyegeti. Ebből a szempontból különösen érdekesek a kubaiak, akiket sokszor bátorítottak, hogy hagyják el a szigetet, mondván, kiürül az ország és összeomlik a rendszer, de aztán amikor sokan éltek a lehetőséggel, visszakoztak.
A tüntetés az illegális bevándorlókkal szembeni politika és a hét muszlim ország polgárainak beutazását tiltó rendelet ellen szólt. A bevándorlók jogait képviselő csoportok felemelték szavukat, miután múlt héten szövetségi razziákat tartottak, és 680 engedély nélküli bevándorlót letartóztattak. Szerintük a legtöbb jogalap nélkül az országban tartózkodó ember dolgozik (igaz, csak illegálisan tud), és csak kis hányaduk rejtőzködő bűnöző, elég, ha azokat deportálják.
Középút
Sok helyen zárva maradtak az éttermek és kávézók, még a Pentagonon belül is, ahol 6 üzemegység maradt zárva, köztük egy Starbucks és egy Burger King is. Kétségtelen, hogy az illegális bevándorlóknak nem lehet automatikusan jogokat biztosítani, hisz akkor a fél világ megindulna, mint tavalyelőtt Németország felé. A középutat nyilván nem könnyű megtalálni a mindenkori kormányzatnak, különösen a családegyesítések esetében, de Trump esetében azt kifogásolják, hogy a kérdéshez való általános hozzáállása túl brutális.
Ez olvasható az új védelmi stratégiában. 
