A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júliusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 38 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 28,5, az egyéb építményeké 48,3 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 4,5 százalékkal bővült júniushoz képest.
Júliusban az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 28,5, az egyéb építményeké 48,3 százalékkal.
A növekedés mögött az épületeknél oktatási, ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések állnak.
Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 60, az egyéb építmények építésében 43,7, a speciális szaképítésben 20,2 százalékkal emelkedett.
|
| (Forrás: KSH) |
Az útépítések húzták az adatot
A megkötött új szerződések volumene 70,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 1,8 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 134,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Júliusban a közlekedési infrastruktúra és távközlési hálózat fejlesztésére kötöttek nagy értékű szerződéseket.
Január–júliusban az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett.
Mi áll az adatok mögött?
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az hetekben, hónapokban elindult egy újabb lakásfejlesztési hullám. Ezek pedig kínálatbővülést okoztak a piacon. Az élénkülés elsősorban azzal magyarázható, hogy a most induló építkezések közül a családi házak, ikerházak és a kisebb társasházak építését még be lehet fejezni 2020-ig.
A fejlesztők minden megtesznek azért, hogy a tervezett lakásokat még 2019 végéig átadják, a jelenlegi szabályok szerint 2020-tól ugyanis már nem lesz érvényben az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfakulcs.
Kitart a robosztus lendület
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő másfél évben az ütem még fokozódhat is az irodák és lakóingatlanok átadásának felfutásával. Ezután viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a 2019 utáni áfa visszaemelkedés jelentős érvágás lesz a beruházások esetében és már jelenleg is csökkenést mutatnak az építési engedélyszámok.
Ezt ellensúlyozhatja majd, hogy az itt felszabaduló munkaerőt a rengeteg infrastrukturális beruházásra át lehet csoportosítani, ami fenntarthatja az építőipar teljesítményét, így viszont a már jelenleg is kritikus állapotban lévő hazai lakóingatlan állomány minősége még tovább fog erodálódni.
2018-ban 20 százalék fölötti éves építőipari növekedésre számítanak a Takarékbanknál, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robosztus, 15 százalék körüli lehet a bővülés. A kivitelezői kapacitáshiány továbbra is jelentősen megnehezíti a rendelésállomány teljesítését az egész szektorban. Ezt támasztja alá, hogy az épületek főcsoportban mért teljesítménynövekedésben a lakóingatlanok átadása mérsékelten játszik csak szerepet a jelentős számú megkezdett kivitelezés ellenére is, jól látszik, hogy jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés.
Több százalékponttal nőttek a lakáspiaci hozamok Magyarországon 2023-hoz képest, és bár Budapesten némileg magasabbak, a vidéki városokban is kedvezően alakult az elérhető nyereség. 
