Sir Keir Starmer a párt 155 oldalas programadó cselekvési tervét ismertetve közölte: kormánypártként a Labour választott parlamenti kamarát honosítana meg a Lordok Háza helyett. Starmer szerint a Lordok Házának fenntartása mai formájában "védhetetlen", hiszen e kamara tagjait senki nem választja, ugyanakkor beleszólása van a törvényalkotási folyamatba.
A Labour vezetője a legutóbbi munkáspárti miniszterelnök, Gordon Brown által összeállított reformtervezet bemutatóján, újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az átfogó parlamenti reform végrehajtásához a párt már első parlamenti mandátumának idején hozzáfog, ha megnyeri a következő választást - írja az MTI.
A Munkáspárt érvtizedek óta példátlan támogatottsági előnnyel kezdheti a következő brit parlamenti választások előtti utolsó teljes évet. A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint a 2010 óta kormányzó Konzervatív Pártra jelenleg a választók 22 százaléka voksolna, a Labour ugyanakkor a szavazatok 47 százalékát szerezné meg.
A jelenlegi nevén hét évszázada létező Lordok Házának megszüntetése nem új elem a Munkáspárt politikai célkitűzései között, de a hétfőn ismertetett cselekvési terv most először helyezi ezt az elképzelést a párt politikai reformprogramjának homlokterébe.
A Lordok Házának reformjára már eddig is számos kísérlet történt; ennek egyik sarkalatos eleme volt az igazságügyi miniszteri tisztség létrehozása 2007-ben. Nagy-Britanniában addig ez a tárca külön nem létezett: a Lordok Házának mindenkori elnöke a gyakorlatban az igazságügyi miniszter és a legfőbb bíró funkciójának elegyét töltötte be.
A hatalmi jogkörök szétválasztását célzó reformok részeként alakult meg 2009-ben a brit legfelsőbb bíróság is, amelynek létrejöttével az angol, illetve brit igazságszolgáltatás történetében először különölt el a törvényhozói és a legfőbb törvényalkalmazói funkció. A legmagasabb fellebbviteli fórum szerepét addig szintén a parlament felső kamarája látta el.
A Lordok Házának teljes felszámolására tett kísérletek azonban eddig rendre megfeneklettek, nem egyszer magának a Lordok Házának az ellenállásán. A kamara jelenlegi 786 tagja - az anglikán egyház legfőbb vallási méltóságai mellett - kisebb részben örökletes főrendi címek alapján, nagyobbrészt a kormányzat, valamint a parlamenti pártok ajánlására, uralkodói kinevezések révén került a Lordok Házába.
A Munkáspárt hétfőn bemutatott politikai reformterve - amelynek összeállításán Gordon Brown és stábja két évig dolgozott - a parlament átalakítása mellett tartalmazza a függetlenségre és az önálló EU-csatlakozásra törekvő Skócia önrendelkezési jogköreinek jelentős szélesítését. Ide tartozna a skót kormány felhatalmazása nemzetközi szerződések megkötésére, valamint arra is, hogy Skócia önállóan csatlakozhasson nemzetközi szervezetekhez.
A dokumentum hangsúlyozza ugyanakkor, hogy Munkáspárt továbbra is az Egyesült Királyság részeként képzeli el Skócia alkotmányos jövőjét.
Ezt maga a miniszterelnök posztolta ki a Facebook-oldalára. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
