Fogynak az orosz robotrepülők, akadozik a gyártás - állítják az ukránok

Két ember meghalt és három megsebesült a nyugat-ukrajnai Hmelnyickijben egy orosz dróncsapásban, amelyben több mint egy tucat iráni gyártmányú harci drónt vetettek be vasárnap este - közölték a helyi hatóságok. Az egyik halálos áldozat a mentőalakulat tagja volt, egy másik mentőmunkás a kórházban halt bele sebesülésébe. A településnek az egy évvel ezelőtt indított orosz támadás előtt mintegy 275 ezer lakosa volt.

• Oroszország összesen tizennégy iráni gyártmányú, Sahíd típusú drónt vetett be Ukrajna ellen, a drónok közül 11-et lelőtt az ukrán légvédelem. Kilenc drónt Kijev környékén semmisítettek meg.
• Odessza megyében vészhelyzeti leállás volt egy nagyfeszültségű elektromos vezetéken, aminek következtében Odessza városának csaknem egésze áram nélkül maradt - hozta nyilvánosságra a DTEK energetikai vállalat. 
• Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországnak kevesebb mint száz robotrepülőgépe maradt azok közül, amelyeket a leggyakrabban vet be Ukrajna ellen, ezek pedig a Kalibr, a H-101-es és a H-555-ös típusúak. Csernyak kiemelte, hogy ugyan a többi rakétatípusból még több ezer darabja van Oroszországnak, ezekből sokkal többet használnak el, mint ahányat gyártanak. Az ukrán hírszerzés adatai szerint az oroszok egy hónap alatt legfeljebb 30-40 rakétát képesek előállítani.
• Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz csapatok Herszon megyében a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján a Krím félszigethez közelítenek, és újabb védelmi sáncokat építenek ki. Hozzátette, hogy erre a feladatra Oroszország cseljabinszki régiójából érkeztek újabban besorozott katonák. Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében azt írta az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a herszoni régióból az orosz megszálló "hatóság" a Krímbe készül menekülni.
• Olekszij Dmitrasovszkij, a délkelet-ukrajnai védelmi erők sajtóközpontjának képviselője az ukrán televíziók által sugárzott egyik hírműsorban közölte, hogy az orosz katonai vezetés a csecsenföldi háborúra létrehozott 136. dandárt a Donyeck megyei Vuhledar felé indította el. Hozzátette viszont, hogy az orosz csapatok az elmúlt négy napban kevésbé intenzíven támadnak Vuhledar irányába. Az elmúlt nap során az orosz erők 15 támadást hajtottak végre, míg egy hónappal ezelőtt akár 60-szor is támadtak naponta. Megjegyezte, hogy ennek okai egyrészt az időjárási viszonyok, amelyek nem teszik lehetővé a felszerelések mozgatását, másrészt az, hogy az orosz katonák tömegesen megtagadták a támadást.
• A Kreml figyelemre méltónak tartja és alapos elemzésnek veti alá az ukrán válság megoldására a Kína által előterjesztett tervet - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságírókkal.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntése alapján szankciók alá vont 164 magán- és 85 jogi személyt, köztük olyan cégeket, amelyek kapcsolatban állnak a Wagner zsoldoscsoporttal és annak alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal.

• Az ukrán elnök fogadta hétfőn Kijevben Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert, és az Egyesült államok Ukrajnának nyújtott anyagi támogatásáról tárgyalt vele. Az elnök hivatalos honlapjára kitett közlemény szerint Zelenszkij nagyra értékelte a támogatást, amelyet Ukrajna az orosz agresszió kezdete óta kapott az Egyesült Államoktól. Zelenszkij kiemelte az amerikai kormány február 24-i döntését, miszerint 2023-ban 9,9 milliárd dollárt juttat Ukrajnának közvetlen költségvetési támogatásként. Hangsúlyozta, hogy ezek a források rendkívül fontosak, mert lehetővé teszik az állami költségvetés fedezetlen részének kitöltését, illetve az arra leginkább rászoruló lakossági rétegek támogatását.

• Csehország lakosságának többsége az ukrajnai háború befejezése érdekében továbbra is a diplomáciai tárgyalásokat részesítené előnyben - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Median ügynökség készített február második felében a Radiozurnál cseh közszolgálati hírrádió számára. A megkérdezettek 90 százaléka a diplomáciai megoldást támogatja, ami lényegében megfelel a háború kitörésekor készített hasonló felmérés eredményének. Az Oroszország elleni európai uniós szankciókat jelenleg a csehek 68 százaléka támogatja, 12 százalékkal kevesebben, mint egy éve. 

(MTI)