Az új japán miniszterelnök, Abe Sindzó nagy reményeket ébresztett gazdasági és pénzügyi körökben, hogy fiskális intézkedésekkel és monetáris enyhítéssel ki tudja vezetni Japánt a gazdasági stagnálásból.
A Nikkei index rohamosan erősödik, és az inflációs várakozások is emelkednek. Miközben a befektetői bizalom ezzel párhuzamosan szinte ösztönösen javul, piaci körökben ott lappang az a kétség is, hogy nem feltétlenül fog így sikerülni.
Steven Englander, a Citibank devizapiaci elemzője arról számolt be, hogy ügyfelei körében megjelent az a vélemény is, hogy a jen gyengülése nem feltétlenül fogja kivezetni Japánt a válságból. Többségük elismeri, hogy a japán kormány intézkedései javítják a japán vállalatok versenyképességét ázsiai szomszédjaival szemben. Úgy látják, hogy a jen dollárral szembeni további 10 százalékos gyengülése 3-4 százalékkal ronthatja Japán ázsiai versenytársainak piaci pozícióját.
Más oldalról viszont erősödik az a nézet, hogy a japán gazdaságot elsősorban strukturális problémák terhelik és a versenyhátrányt főként a dinamizmus és az innováció hiánya okozza. Eszerint a japán termékek elveszítették vonzerejüket, és a vásárlók nem fognak csak azért ismét japán termékeket vásárolni, mert azok olcsóbbá váltak, hiszen már nem tekintik azokat sem innovatívnak, sem élvonalbelinek. Az elektronikai cikkeknél például sokkal nagyobb súllyal esik latba a vásárlói döntésekben a márka neve, mint az autóknál, ahol a többség számára az ár a döntő tényező.
Hasonlóan vélekedett Henny Sender is a Financial Times lapban megjelent cikkében, mondván, nem tud a jen oly mértékben gyengülni, hogy az a Samsung telefonjairól a Sony készülékeire terelje át a vásárlók érdeklődését.
Folytatódik a vita a gyenge jenről
Nem feltétlenül jelent gyógyírt a japán gazdaság gondjaira a kormány monetáris lazító politikája - írja a Business Insider üzleti hírportál.
Megkezdődött az elnökválasztás második fordulója Horvátországban, vasárnap reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek. 
