Joe Biden a Fehér Házban rendezett nyilvános eseményen írta alá az úgynevezett infláció elleni törvénycsomagot, amely az amerikai gazdaság fellendítését, az állami bevételek növelését és az infláció csökkentését célozza. Az új törvények mintegy 739 milliárd dolláros költségvetési bevételnövelést céloznak, részben adóemelés, és az adóbehajtás hatékonyabbá tétele által, valamint a nagy gyógyszergyárak ármegállapítási gyakorlatának szabályozása révén. A csomag 439 milliárd dollárnyi beruházást is előír klímavédelmi intézkedésekre és az egészségügyi ellátórendszer szélesítésére.
A jogszabálycsomagot a szenátusban a lehető legkisebb többséggel 50-50 szavazat mellett, Kamala Harris alelnök döntő szavazatával fogadták el augusztus 7-én, a képviselőházban a demokraták költségvetés-módosító eljárás keretében vitték keresztül augusztus 12-én. Az elfogadást megelőzően a demokrata párti képviselők körében is hosszú tárgyalássorozat után találtak kompromisszumot, hogy meglegyen az elfogadáshoz szükséges többség, a tervezett intézkedések több eleme kikerült a javaslatból.
A republikánusok szerint a jogszabálycsomag rövid távon nem csökkenti az inflációt, annak hatását a családok nem fogják megérezni, és kifogásolják, hogy a törvények értelmében 87 ezerrel emelkedik a szövetségi adóellenőrök létszáma, így növekszik majd az adó-felülvizsgálatok száma.
A demokraták szerint az új ellenőrzések nem érintik majd az évi 400 ezer dollárnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családokat, a republikánusok szerint ugyanakkor az adóintézkedések indirekt módon az alacsony és közepes jövedelmű családokat is sújtják majd.
A törvénycsomag bevezeti a 15 százalékos minimális társasági adót a nagyvállalkozásokra, amelyek éves profitja meghaladja az 1 milliárd dollárt, ugyanakkor megengedi a cégeknek, hogy a beruházásaik értékét gyorsabban leírhassák, ami csökkenti az adóterhet.
A jogszabályok között szerepel 369 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházás, ami többi között elektromos autók vásárlásakor és energiahatékonysági lakásfelújításkor igénybe vehető adóhitelt tartalmaz, emellett ösztönzi a zöld gazdaság szélesítését, valamint létrehoz egy 4 milliárd dolláros aszály alapot az egyre gyakoribb szárazságok hatásaink kezelésére.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
