|
| Orbán Viktor miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök (b-j) beszélget az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2018. június 28-án. Forrás: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Úgy tűnt, hosszú és fogcsikorgató harc elébe néznek Brüsszelben az uniós tagországok vezetői, ám a kétnapos tárgyalássorozat első napjának végére már sikerült megállapodást kötniük bizonyos kérdésekben. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitteren jelentette be, hogy a tagállamok vezetői megegyeztek a megtárgyalt témákat összegző zárónyilatkozatuk szövegében, köztük a migráció kezelését érintő szövegben is.
EU28 leaders have agreed on #euco conclusions incl. migration.
— Donald Tusk (@eucopresident) 2018. június 29.
A dologhoz hozzátartozik, hogy rögtön az ülés megkezdése után az új olasz kormányfő, Giuseppe Conte kijelentette, hogy minden kérdésben tartózkodni fognak, amíg meg nem egyeznek a menekültválságot érintő kérdésekről. Eredetileg a délutáni ülésen ugyanis a 2021-27-es költségvetési ciklus kérdéseiről készültek tárgyalni és zárónyilatkozatot elfogadni, ám Conte nem volt hajlandó semmit sem aláírni, amíg olyan megoldás nem született, ami Róma számára is elfogadható.
Csak összejött
Tusk bejelentése szerint végül csak sikerült zöld ágra vergődni az ügyben, a lassan szivárgó információk szerint az elfogadott szöveg változások egész sorát hozza majd a menekültkérdésben. Ezek egyike, hogy ezentúl az Európai Unió területén ellenőrzött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezekben feldolgoznák a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmét. Eddig az általános álláspont az volt, hogy a központokat az uniós határon kívül kell létrehozni.
Egy másik elfogadott javaslat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amelyekben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét.
Merkel jó jelről, Orbán győzelemről beszél
Orbán Viktor videóüzenetben üzent haza a csúcstalálkozóról, elmondása szerint a visegrádi négyek nagy győzelmet arattak az uniós csúcstalálkozón, Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország. Meglátása szerint sikerült elfogadtatni a magyar álláspontot, amely „világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, az adott ország beleegyezése nélkül.”
Angela Merkel német kancellár "jó jelnek" nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük a zárónyilatkozat szövegében, ugyanakkor elismerte, hogy továbbra is mély megosztottság van a tagállamok között. Az biztos, hogy a jövőben szigorúbban ellenőrzik a menekültek unión belüli mozgását, és meglátása szerint „egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, hogy mely tagországban nyújtja be a menedékkérelmét”.
Emmanuel Macron francia államfő elmondása szerint a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. Emellett elismerte a V4 országok működését és fáradozásait, szerinte a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és „egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval”. A nyomás ugyanakkor szerinte is tartós marad Eurpán.
Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint a zárónyilatkozat egyik kulcspontja, hogy Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja. Emellett nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben amúgy sem akart Ausztria részt venni, ugyanis - mint hangsúlyozta - már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.
Kereshetjük a slusszkulcsot. 
