A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) az idei és a következő év vonatkozásában is egy ezrelékponttal javította a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó korábbi prognózisát.
Alapvetően jó az irány
A bizottság rámutatott, hogy a gazdasági aktivitás idén jelentősen erősödött Magyarországon, aminek a magánfogyasztás és a beruházások élénkülése volt a fő hajtóereje. A beruházások szintje 15,2 százalékkal, a magánfogyasztás 4,6 százalékkal emelkedett. Előbbit a fogyasztói bizalom javulása, a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, utóbbit az uniós források ismét fokozódó felhasználása segítette elő.
A gyors gazdasági bővülés folytatódni fog, részben a költségvetési szigor további enyhülése miatt, de a kapacitási korlátok rontják a növekedési kilátásokat. A háztartások beruházása és a magánfogyasztás jövőre tovább fog nőni a bérek emelkedése és a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében, ahogyan az állami és a vállalati beruházások növekedése is kétszámjegyű lesz az uniós pénzekből finanszírozott projekteknek köszönhetően.
Van egy-két aggodalom
A növekedés üteme azonban 2019-ben várhatóan lassulni fog a kapacitási korlátok, illetve a rendelkezésre álló reáljövedelmek emelkedésének mérséklődése miatt - olvasható az értékelésben.
A szakértők a magyar kereskedelmi többlet további csökkenésére számítanak, minthogy a belső kereslet emelkedése valószínűleg az import növekedését fogja maga után vonni, amelyet nagy valószínűséggel az autóipari ágazat gyártási kapacitásainak fejlesztése sem tud ellensúlyozni.
Addig nő a munkaerőpiac, amíg bír
Az adatokból kiderül, hogy a magyarországi foglalkoztatottság a várakozások szerint tovább javul majd és újabb rekordszinteket fog elérni, amihez a magánszektor és a közmunkaprogram egyaránt hozzájárul. A munkanélküliség idén 4,2 százalékos, 2018-ban és 2019-ben pedig 4 százalékos lesz a tavalyi 5,1-et követően. A munkaerőpiac szűkülése, a munkaerőhiány pedig a bérek emelkedésével, ugyanakkor a foglalkoztatottság további növekedési kilátásainak korlátozásával jár.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog Magyarországon, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról idén 2,3 százalékra, 2018-ra 2,6 százalékra, 2019-re pedig 3 százalékra ugrik a kereslet növekedése nyomán, elérve a jegybanki célértéket.
A Tisza-hatás. 
