Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. augusztus 14-én. MTI Fotó: Kovács Attila

A gazdasági szereplők kérték a túlmunka-szabályozás módosítását - mondta pár napja a Világgazdaságnak adott interjúban Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter. A tárcavezető szavai alapján tehát a munkaadói oldalról érkezett jelzés arra, hogy a szűkös munkaerőkínálat ellensúlyozására a jogalkotó emelhetné a túlórák számát.

További információkért Gulyás Gergelyhez fordultunk. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy ismeretei szerint semelyik, Magyarországon működő vállalattal nem tárgyalt a kormány erről a kérdésről. Szerinte egyébként sincs annak jelentősége, hogy ki kéri ezt és ki nem.

Inkább azt kell szerinte belátni, hogy ma 800 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben - közölte. Munkaerőhiány van, és ebben a helyzetben ha lehetővé teszik, hogy valaki önkéntes alapon többet dolgozzon és ezáltal többet is keressen, adott esetben segítség lehet azoknak, akik eddig másodállást kerestek azért, mert munkahelyükön már nem vállalhattak több túlórát.

Feltettük a kérdést a miniszternek, hogy mégis kit, vagy kiket kell értenünk a Palkovics miniszter által említett gazdasági szereplők alatt. Gulyás szerint erre Palkovics tudna válaszolni, de mint mondta, az innovációs miniszter tárcájából, helyzetéből adódóan beszél a gazdasági szereplőkkel.

"Azt nem tudom kizárni, hogy ilyen igény felmerült"

- tette hozzá. Burkoltan ez azt jelentheti, hogy valamilyen párbeszéd folyhatott a témában az illetékes kormánytag és a piaci szereplők között. Gulyás ugyanakkor kifejtette, hogy a kormányt a döntés meghozatalakor nem befolyásolták külső érdekek. Mint fogalmazott, eddig sem lehetett a kormányt azzal vádolni, hogy külső - különösen multinacionális cégek - érdekei befolyásolták volna a döntéseit, mivel azok nagy többsége velük szemben, az ő kárukra született.

"Gyakorlatilag a gazdasági stabilizáció az ő (a multik - a szerk.) kárukra, az ő pénzükön történt meg, ezért erről most sincsen szó"

- közölte. Korábban Kósa Lajos fideszes képviselő - a törvényjavaslat egyik beterjesztője - azt nyilatkozta, hogy az intézkedés a magyar munkavállalók egy részét érinti csak valójában. Azokat a cégeket, amelyeknek a termelése ciklusok szerint történik: van, amikor többletmunkára van szükség, máskor pedig a kereslet függvényében kevesebb munkaóra is elég. Az autóipart és a vegyipart említette az érintett iparágak közül. Ide kapcsolódik, hogy a "rabszolgatörvény" kapcsán felvetődött, a német tulajdonban működő vállalatok kérését teljesíthette a kormány a túlóra-keretek meghosszabbításával.

A privatbankar.hu cikkéből kiderül, hogy az ottani sajtó szerint a német autóipari cégek valóban jelezték a kormány felé, hogy örülnének a túlóraszám növelésének.

(mfor.hu)