|
| Gulyás Gergely a 2019. április 4-i Kormányinfón. (Fotó: MTI/Illyés Tibor) |
Nem tartom helyesnek, ha adózott jövedelemből szerzett vagyontárgyat adóztatnak - ez a véleménye a Tiborcz-adóról Gulyás Gergely miniszternek, akit a legutóbbi Kormányinfón kérdeztünk az esetleges új fővárosi ingatlanadóról. Mivel Karácsony Gergely főpolgármester választási programja szerint aTiborcz-adó az 500 millió forintnál értékesebb ingatlanok megadóztatását célozza, s ilyen ingatlanok főleg a budai oldalon vannak, Gulyás Gergelyt országgyűlési képviselői mivoltjában is érinti a téma, ő ugyanis a II. és a XII. kerület egyes részeit lefedő választókerületben szerzett mandátumot 2018-ban.
Az új adófajta - amelyről várhatóan már a megújult fővárosi közgyűlés első ülésén tárgyalhatnak a testület tagjai - Orbán Viktor vejéről, Tiborcz Istvánról kapta a nevét (Tiborcz emiatt jogi eljárást helyezett kilátásba), és a szélsebesen meggazdagodó lakástulajdonosokat célozná. Persze a telekkönyvi nyilvántartásokból az nem derül ki, hogy milyen vagyonfelhalmozás volt a tulajdonszerzés forrása, mint ahogy az is kétséges, hogy milyen értékelési eljárással lehet hitelesen megállapítani adott vagyontárgy - esetünkben az ingatlan - valós piaci értékét. Borítékolható, hogy ha bevezetik az adót, számos fellebbezés érkezik majd az adót kivető hivatalhoz, vitatva az ott megállapított értéket.
A miniszternek azonban nem konkrétan a Tiborcz-adóval van baja - kérdésünkre jelezte is, hogy nem látta az előterjesztést, nem ismeri a tervezett adó részleteit -, elvi megfontolásból tartja igazságtalannak az adózott jövedelemből szerzett vagyontárgyak megadóztatását. Mint mondta, "ők" (vagyis a Fidesz) általában vagyonadó ellenesek. Felidézte, hogy korábban született egy alkotmánybírósági döntés, amely a még a szocialista kormányok alatt tervezett vagyonadót nyilvánította alkotmányellenesnek.
"Ráadásul azt is pontosan tudjuk, hogy ma egy társasházban egy nagyobb lakás után több közterhet kell fizetni, az önkormányzatok jelentős része egyéb adókötelezettséget is kiszabnak, tehát ma sem mondhatjuk, hogy egy tulajdon ne járna kötelezettségekkel. Ha valaki ennél is több kötelezettséget akar, akkor nézzük meg a javaslatot, de én nem tartom helyesnek azt, hogyha adózott jövedelemből szerzett vagyontárgyakat adóztatnak tovább - mondta."
Van azonban egy másik olvasata is ennek a véleménynek. Mi a helyzet akkor az ingatlanokra már most is kivethető önkormányzati építményadóval, ami szerves része, biztos bevételi forrása a helyi adórendszereknek? A miniszter álláspontjából az következik, hogy ez az adónem is "helytelen". Mikor erről kérdeztük Gulyás Gergelyt, ezt válaszolta:
"Az önkormányzatoknak szabad adókivetési joga van. Az építményadó ma egy jelentős önkormányzati bevétel, de én egyetértek azzal, hogy az építményadó is a megfontolandó adónemek közé tartozik."
Vagyis a miniszter megkérdőjelezi az építményadó létjogosultságát, azzal együtt is, hogy tisztában van azzal, ez egy fontos bevételi forrása az önkormányzatoknak. A 2018-as évről szóló zárszámadási törvényjavaslat szerint abban az évben 164,37 milliárd forint folyt be a településekhez vagyoni típusú adókból, míg a megelőző évben közel 166 milliárd forint.
Az összes bevételük 5,5 százaléka volt ez a tétel tavaly, de ha csak azokat vesszük alapul, amelyek nem az államháztartás más bugyraiból kerülnek oda, hanem ténylegesen saját bevételnek számítanak, akkor már 17,6 százalékot kapunk.
Ugyanakkor meg kell említeni, hogy bár az adókivetés joga a magánlakásokra éppúgy vonatkozik, mint a céges ingatlanokra, az önkormányzatok általában igyekeznek mentesíteni az előbbieket az adó megfizetése alól. Az egyéni vállalkozóknál már más a helyzet, van olyan önkormányzat, amelyik csak akkor ad mentességet, ha az egyéni vállalkozó nem számolt el költséget a lakással összefüggésben az szja-ban vagy az iparűzési adóban.
A lengyel diplomácia vezetője szerint egy összetűzés végeredménye egyértelmű lenne.
