Az első megbetegedést 2022 júliusában Gambiában regisztrálták, de halálos eseteket jelentettek később Üzbegisztánból és Indonéziából is. A szervezet hétfőn jelentette be, hogy kiterjeszti a vizsgálatokat a Kambodzsában, Kelet-Timoron, a Fülöp-szigeteken, és Szenegálban kapható köptetőkre is.
A gyártás során köptetőbe került kis mennyiségben is halált okozó toxikus anyagok - dietilén-glikol és etilén-glikol - okozott vesekárododást, s több gyerek is belehalt a mérgezésbe.
A WHO októbertől kezdve négy indonéz és két indiai gyógyszergyár köptetőszirupjainak összetételét vizsgálta, ezzel egyidőben pedig ellenőrzés alá vonta a gyártók beszállítóit is a hatékonyabb kivizsgálás érdekében. Az érintett gyógyszergyártók ugyan tagadták, hogy az egészségre ártalmas anyagokat használtak volna a köptetők elkészítésekor, de a szakértők a decemberben lezárult első körös vizsgálatok után az egyik indiai gyógyszergyár termékében ipari oldószer és fagyállószer nyomaira bukkantak.
Az újabb halálesetek megelőzése érdekében a WHO a termékek használatának felfüggesztését rendelte el és a Reuters értesülése szerint a szervezet fontolóra vette a köptetőszirupok forgalomból való kivonását is azok egészségügyi kockázata miatt. A WHO felszólította a gyógyszergyártókat arra is, hogy ellenőrizzék termékeik összetételét. Az egyik indonéziai gyógyszergyár ügyvédje - Hermansyah Hutagalung - úgy nyilatkozott: "a beszállítókra kell lecsapni, ők az igazi bűnözők" mert a " gyógyszergyárakat kijátszva meghamisítják az alapanyagok hivatalos dokumentumait".
A WHO iránymutatásokat határoz meg a gyógyszergyártási szabványokról világszerte, és támogatja az esetleges hiányosságok kivizsgálását, de nincs jogi felhatalmazása vagy végrehajtási jogköre arra, hogy közvetlen intézkedéseket hozzon a szabálysértőkkel szemben.
(MTI/Reuters)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
