Hamis ruha, jelöletlen zöldség: mit kezd a NAV a lefoglalt árukkal? Elárulták

1. Közérdekű felhasználás (a köznyelv ezt a karitatív felhasználással azonosítja):

A közérdekű felhasználásra kizárólag a Karitatív törvényben meghatározott dolog ajánlható fel. A NAV általi felajánlások jellemzően a ruházkodási cikkeket (zokni, nadrág, cipő, póló, gyerekruha stb.) és a raklapok megsemmisítése után fennmaradt fahulladékot tartalmaznak.

A NAV időről időre összesítést készít a tételekről, a kimutatást pedig eljuttatja a segélyszervezetek részvételével működő Karitatív Tanácshoz.

Az ásványolaj – ha elkobozzák – a katasztrófavédelmi szervnek átadható oktatási, gyakorlatozási célra, elszámolási kötelezettséggel.

2. Értékesítés: ha nem lehet közérdekűen felhasználni, illetve a Karitatív Tanács nem fogadja el a felajánlást.

Ha a lefoglalt termékek jellege, illetve a vonatkozó jogszabályok megengedik, akkor a NAV az elektronikus árverési felületén értékesíti a termékeket.

3. Megsemmisítés: azokat a dolgokat, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a közrendet, a közegészséget, a környezetet vagy a közerkölcsöt meg kell semmisíteni és azokat is, amelyek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik, például iparjogvédelmi jogokat sért, azaz a hamis dolgok.

Ha a bíróság az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt elrendeli a lefoglalt hamis áruk elkobzását és megsemmisítését, akkor azokat a törvény alapján meg kell semmisíteni. A karitatív felajánlás vagy az értékesítés ebben az esetben kizárt.

Vannak olyan termékek is, amelyek felhasználását, értékesítését, más módon történő hasznosítását szintén törvény tiltja. Ilyenek például az adózatlan jövedéki termékek (alkoholos italok, dohánygyártmányok, üzemanyagok stb.), amelyeket az adott eljárás lezárulása után szintén meg kell semmisíteni. A lefoglalt cigarettát és dohányt a bíróság jogerős ítéletéig a bűnjelraktárban tárolják, majd a szemétégetőben megsemmisítik.

Egyéb esetek:
Az élelmiszerekkel kapcsolatos döntéshozatal nem a NAV kompetenciája, ilyen ügyekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az illetékes.

Ha a NAV-osok – különböző ellenőrzéseik alkalmával – élő, egzotikus állatokat találnak, mindig szakértőt vesznek igénybe, egyrészt az élőlények pontos meghatározása, másrészt a vonatkozó jogsértés – ami jellemzően természetkárosítás – mértékének megállapításához. Az ilyen esetekben közreműködő természetvédelmi szakemberek gondoskodnak az adott állatokról. (Egy ilyen eset >>>)