A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint a magyar gazdaság a nyers adatok szerint az első negyedévben 8,2 százalékkal nőtt, de nem sokkal marad el ettől a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat sem. Eszerint 8 százalékkal bővült előző év azonos időszakához képest a magyar gazdaság.
Az adat joggal nevezhető minden idők legjobbjának is, hiszen ennél nagyobb mértékben egészen 1995-ig visszamenőleg csak egyszer nőtt a GDP, mégpedig a koronavírus-járvány hatásának eredményeként. 2021 második negyedévében ugyanis 17 százalékos volt az éves növekedés mértéke, ami az előző évi rendkívül alacsony bázisnak köszönhető, valamint annak, hogy ebben az időszakban oldották fel a járvány miatti korlátozások nagy részét - például a vendéglátóhelyek ekkor nyithattak ki újra.
Az adat meglepetést okozhatott, hiszen az elemzői konszenzus alapján a szakértők sem számítottak ekkora első negyedéves bővülésre. A várakozások 7 százalék környékén szórtak, a konszenzus pedig 7,4 százalékos növekedést vetített előre.
A KSH közlése szerint ehhez a növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárulhatott. A hivatal közlése szerint leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások voltak a húzóágazatok az első három hónapban. Az iparon belül különösen
- az élelmiszer- és italgyártás,
- a kőolaj-feldolgozás,
- illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként
- a kereskedelem,
- a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás,
- valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
Ugyanakkor némi bázishatás ezúttal is szerepet játszhatott, hiszen egy évvel ezelőtt még számos korlátozás befolyásolta a gazdaság működését - többek között a vendéglátóhelyek sem lehettek nyitva -, de hogy melyik nemzetgazdasági ág milyen mértékben járult hozzá a bővüléshez, az majd csak június elsején fog kiderülni, a második becslés közlésekor. Ugyanakkor az első negyedéves kormányzati osztogatások - 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés - is nagyban segíthették a kereskedelem növekedését.
Jól látható, hogy az eddig optimistának tekinthető idei kormányzati várakozás, mely szerint 4,3 százalékkal nő idén a gazdaság, már nem is tűnik túlzónak. A gazdasági első negyedéves teljesítménye alapján idén is kiemelkedő teljesítményt mutathatna fel a gazdaság, azonban február végén az orosz-ukrán háború kirobbanása beárnyékolja a képet. Az év hátralévő részében ugyanis várhatóan megmutatkozik az adaton majd a háború hatása, az egyszeri támogatások kifutása is.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
