2023 júliusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,5 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértünk, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. júniusinál 2,8 százalékkal nagyobb volt.
Az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal emelkedett.
Az ipari export volumene 2,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 15,9, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 10,6 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 11,0, a feldolgozóiparé 6,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,3, a csekély súlyú bányászaté 35, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 21 százalékkal csökkent.
A járműgyártás bővült a leginkább
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás 14,4 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 21, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,2 százalékkal nőtt.
A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 24 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 8,1 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipari termelés 9,0 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,8, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,6 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése miatt. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 19,6 százalékkal a pékáru, tésztafélék gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi hét alágazatban 8,0 és 52 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal a gyógyszergyártás bővült az egy évvel korábbival összehasonlítva, ebben szerepet játszott az alacsony bázis hatása is.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 20, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 12,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a belföldi értékesítés csökkenése miatt, miközben az export nőtt.
Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 3,6 százalékos volumenbővülést Pest régióban, a legjelentősebb, 11,0 százalékos visszaesést Budapesten regisztráltuk.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,5 százalékkal kisebb volt a 2022. júliusinál. Az új belföldi rendelések 1,4, az új exportrendelések 5,0 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány július végén 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2023. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest:
- Az ipari termelés 4,5 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,5, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 16,4 százalékkal kisebb lett.
- A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi ötben 1,3 és 19,1 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,5 százalékkal bővült.
A magyar külügy is megszólalt. 
