Hiába születnek többen – nem szaporodik a magyar

A halálozások jelentős, valamint a születések számának kismértékű emelkedése következtében a természetes fogyás a 2016. I. félévi 19 903-mal szemben 2017 első hat hónapjában 25 192 fő volt, ami 27 százalékos emelkedést jelentett. Ezer lakosra 9,0 élveszületés és 14,2 halálozás jutott. Az előbbi nem változott, az utóbbi 1,2 ezrelékponttal magasabb volt az előző év azonos időszakára számított értéknél, ennek eredményeként a természetes fogyás 1,1 ezrelékponttal, 5,2 ezrelékre emelkedett.

Kevesebb az esküvő is

A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése megtorpant és 2017. I. félévében visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az év első felében megkötött 21 624 házasság 4,6 százalékkal, számszerűen 1033-mal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A januári 1,8 százalékos emelkedés után a február–májusi időszakban átlagosan 8,4 százalékkal mérséklődött a frigyek kiigazított száma. Ezt követően júniusban ismét növekedést regisztráltak, 5,3 százalékkal több házasságkötés történt az előző év azonos hónapjához képest.

A születések száma régiónként különböző mértékben változott, négy régióban emelkedett, kettőben mérséklődött, Közép-Dunántúlon pedig az egy évvel korábbival közel azonos volt. A legjelentősebb emelkedést Dél-Alföldön (4,1%), a legnagyobb csökkenést pedig Közép-Magyarországon (2,5%) regisztrálták.

A halálozások száma mindegyik régióban növekedett, legjelentősebb mértékben Észak-Magyarországon (11%), legkevésbé pedig Közép-Magyarországon (5,8%).

2017 I. félévében a természetes fogyás üteme az összes régióban emelkedett. A születések mérséklődése és a halálozások országos átlagot meghaladó emelkedése miatt a legnagyobb, 44 százalékos növekedést Észak-Alföldön regisztrálták.

A házasságkötések száma mindegyik régióban csökkent, a legnagyobb mértékben Dél- és Közép-Dunántúlon (8,3, illetve 7,8százalékkal).