Hihetetlen, de még drágábbak lehetnek a lakáshitelek

A lakáshitelek kamata az elmúlt időszakban érdemben csökkent: a Bankmonitor lakáscélú jelzáloghitel kalkulátora szerint 2023. elején a legalább 10 évig fix kamatozású kölcsönök THM értéke 8,54-11,86 százalék volt, míg jelenleg 6,57-7,29 százalék között alakul a teljes hiteldíj-mutató értéke. (Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű hitel esetében, amennyiben az adós 450 ezer forint havi nettó jövedelmet igazol.)

Ez a kamatcsökkenés egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű hitel esetében már összességében 5,3-12,9 millió forint megtakarítást eredményezhet a két évtized alatt. De még mindig messze vagyunk a korábbi Kánaántól, hiszen 2021 tavaszán egy hasonló lakáshitelt még 3,03-5,31 százalékos THM mellett lehetett igényelni.

Most, hogy végre az infláció és az alapkamat is érdemben csökkenésnek indult sokszor kapják meg a Bankmonitor szakértői a kérdést: mikor tér vissza a korábbi állapot? Erre sajnos nem tudunk biztató választ adni. A lakáshitelek szempontjából lényeges hosszabb futamidejű pénzpiaci hozamok ugyanis érdemben emelkedett az év eleje óta:

• Az 5 éves BIRS mutató értéke év eleje óta 5,81 százalékról 6,81 százalékra nőtt.
• A 10 éves BIRS mutató értéke év eleje óta 5,91 százalékról 6,87 százalékra nőtt.
• A 20 éves BIRS mutató értéke év eleje óta 5,85 százalékról 6,88 százalékra nőtt.
• Az 5 éves futamidejű állampapír referenciahozam értéke év eleje óta 5,95 százalékról 7,11 százalékra nőtt.
• A 10 éves futamidejű állampapír referenciahozam értéke év eleje óta 6,06 százalékról 6,99 százalékra nőtt.
• A 20 éves futamidejű állampapír referenciahozam értéke év eleje óta 6,26 százalékról 6,99 százalékra nőtt.

Az adatok a 2024. január 2-ai és a 2024.04.24-ei értékeket mutatják. (A BIRS azt mutatja meg, hogy az egyes bankok milyen kamaton adnának kölcsönt egymásnak hosszú futamidőre.) Vagyis a hosszú futamidejű hozamok 0,73-1,16 százalékpontot emelkedtek egy negyedév alatt.

De miért befolyásolja a BIRS alakulása az lakáshitelek kamatát?

A bankoknak is be kell szerezniük a hitelhez szükséges forrást, ennek a költségét, illetve alakulását lehet becsülni a hosszú futamidejű pénzpiaci hozamok alapján. Eszerint, ha emelkednek az állampapír-, bankközi hozamok, akkor a bankok forrásköltsége is megnő. Emiatt, ha a pénzintézet megfelelő profitot szeretne elérni az új hiteleken, akkor azt drágábban, magasabb kamat mellett kell kínálnia.

Emelkedni fognak a hitelkamatok?

Ha hosszabb távon stabilizálódna a mostani szinten a BIRS mutató és az állampapírhozam értéke, akkor jó esély van egy érdemi – alsó hangon is 0,5 százalékpontos – kamatemelésre.

Ha elfogadjuk, hogy a lakáshitelek banki forrásköltsége a BIRS mutató változása alapján módosul, akkor érdemes részletesebben megvizsgálni, hogy mekkora volt a hitelkamat és a BIRS különbsége a múltban, mondhatni mekkora volt a bankok profitrátája. A Bankmonitor szakértői ehhez a 10 éves futamidejű BIRS mutató értékének alakulását vizsgálták meg.

1. A hitelfelvevők számára legkedvezőbb időszakban, 2021 áprilisában a BIRS értéke 3 százalék körül alakult, ehhez képest akkor 3,03-5,31százalék között volt a lakáskölcsönök THM értéke. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy a bankok nyereségrátája valahol 1-1,2 százalék között mozoghatott.
2. A legdrágább, 2023. januári időszakban a BIRS értéke 8 százalék körül mozgott, a hitelek teljes éves költsége viszont 8,54-11,86 százalék körül alakult. Ez alapján a bankok nyeresége 2 százalék körül volt.
3. 2023. október elején – vagyis az önkéntes kamatplafon (pontosabban THM-plafon) bevezetésekor - a BIRS értéke 7 százalék felett járt. Az új hitelek THM értéke ugyanakkor nem haladhatta meg a 8,5 százalékot. Vagyis a banki nyereség 1,2-1,3 százalék körül alakulhatott.
4. Az önkéntes kamatplafon szigorításakor, vagyis 2024 elején a BIRS értéke 6 százalék körül mozgott, ehhez képest nem lehet 7,3 százaléknál magasabb THM mellett lakáshitelt nyújtani. Ezek alapján a banki nyereség valahol 1,3 százalék körül mozoghatott akkoriban.
5. Jelenleg a 10 éves BIRS értéke kicsivel 7 százalék alatt van, ezzel szemben a lakáshitelekre továbbra is a 7,3 százalékos önkéntes kamatplafon van érvényben. Ezek alapján a bankok nyeresége érdemben beszűkült, valahol 0,3 százalék körül lehet.

Szóba került az önkéntes kamatplafon (szokás önkéntes THM plafonnak is hívni). Ennek jegyében ugyanis – az önként csatlakozó bankok – nem adhatnak egy meghatározott árnál drágábban lakáshitelt. Ez a szint a 2023. októberi indulásakor 8,5 százalékos THM értéken volt meghúzva, amit idén januárban 7,30 százalékos THM értékre csökkentettek. A hitelkamatok érdemi emelkedéséhez a bankoknak ki kell lépnie az önkéntes THM plafonból, vagy a plafont kell feljebb tolni. Önkéntes dologról beszélünk, így a bankok számára nem lenne tényleges következménye annak, ha kilépnének ebből az intézményből, vagyis nem jelent érdemi akadályt a számukra.

Az önkéntes THM plafon nem lesz tehát visszatartó erő, ha a gazdasági, pénzpiaci helyzet úgy kívánja, akkor a bankoknak lépniük kell. A számok alapján 0,5-1,0 százalékpontos drágulás sem elképzelhetetlen, ami egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű új lakáshitelnél 6-12 ezer forint törlesztőrészlet emelkedést eredményezhet.

Nem minden hitel drágulhat azonnal

Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól minden bank drágítani fog, de jó eséllyel a legkedvezőbb ajánlatok kamata emelkedni fog valamelyest a következő hetekben, illetve kiemelkedő jövedelemmel rendelkező ügyfelek egyre nehezebben kaphatnak egyedi ajánlatokat, extra kedvezményeket. Ugyanis a bankok a piaci változásokra késleltetve reagálnak. A kamatmódosítás egyszerű lépésnek tűnik, de elég komoly adminisztratív terhet ró a bankokra, éppen ezért csak tényleg indokolt esetben fordulnak ehhez. De a tartós hozamemelkedés, a pénzpiaci környezet középtávú romlása már ilyen helyzetnek tekinthető.

A hitelfelvétel előtt állók számára a további kamatcsökkenés rövid távon egy szép álomnak tűnik, erre nem érdemes várni. Sőt, inkább érdemes felgyorsítani az ingatlankeresési folyamatot, emellett a pénzpiaci hozamkörnyezet alakulását is fontos nyomon követni: az alapkamatról és az inflációról ugyanis rengeteget hallhatunk, de ezek csökkenése nem vonja maga után az új jelzáloghitelek kamatcsökkenését. Érdemes ezen alap mutatók mellett megismerkedni a BIRS mutatóval és a hosszú futamidejű állampapírhozamokkal is, ezek alakulása ugyanis jobban hat az új jelzáloghitelek kamatára.