Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia esetében pedig hosszabbítsák meg azt a határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését.
A bizottság emellett azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, hogy elmaradásban van a hiány lefaragásában vállalt kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Az Ecofin most mindezeket a bizottsági javaslatokat jóváhagyta.
Pont került az ügy végére
| Elemzők szerint megkönnyebbülést igen, meglepetést nem jelent a pénzügyminiszterek döntése. |
"Ebben a döntésben benne van az elmúlt évek jelentős államháztartási javulása, benne van az adósság mértékének a csökkenése, benne van az (...), hogy a deficit mértékét sikerült három százalék alá leszorítanunk, és - ezzel kellett volna kezdenem - ebben benne van az elmúlt három év munkája, az ország lakosságának a munkája, hiszen ebben nagyon komoly szerep hárult a lakosságra, a közvéleményre, hogy ezek az intézkedések sikeresek legyenek" - fogalmazott Varga Mihály.
A miniszter szavai szerint Magyarország rendbe tette az államháztartását és "ma mentesült az eljárás hatálya alól".
A miniszterek pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul - az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben - hatályba lép.
El kell kerülni Málta sorsát
Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni.
"Az a cél, hogy Magyarország a következő hónapokban ne csússzon vissza az eljárás hatálya alá, ne kerüljön Málta vagy más hasonló ország sorsára" - utalt a magyar miniszter arra, hogy a dél-európai szigetországgal szemben viszonylag rövid idő után újraindították a túlzottdeficit-eljárást.
Az Ecofin-tanácskozásról közzétett hivatalos tájékoztatás emlékeztet: Magyarországot 2004 júliusában szólították fel, hogy 2008-ig korrigálja a hiány mértékét. Ezután többször is kitolták a határidőt. Tavaly tavasszal Brüsszel kilátásba helyezte azt is, hogy 2013-tól felfüggeszti a kohéziós pénzek folyósítását, nyáron azonban az újabb magyar intézkedések hatására ez a veszély elhárult. Az idén májusi uniós értékelés szerint az immár 3 százalék alatti magyar deficit jövőre is a határérték alatt marad, a túlzott mértékű hiányt tehát az ország korrigálta.
Ajánlásokat kaptunk
A luxembourgi ülésen megvitatták az Európai Bizottság által kidolgozott idei gazdaság- és pénzügy-politikai országspecifikus ajánlásokat is.
"Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra vonatkozóan, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet" - mondta ezzel kapcsolatban Varga Mihály. Hozzátette, magyar részről az ülésen jelezték: e tekintetben a jövő héten, június 27-28-án tartandó brüsszeli EU-csúcson kezdeményezéssel fognak élni.
Varga Mihály később, magyar újságíróknak elmondta - a bizottsági országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat részletezve - elmondta: Budapest fenntartja a jogát a különböző (így banki, energetikai, távközlési) szektorális adók mértékének, valamint az energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat.
Ha kell, élnek a vétójoggal
| Olli Rehn a tanácskozás szünetében elmondta: a bizottsági országspecifikus ajánlásokra megfogalmazott reagálásokból kitűnik, a tagállamok továbbra is folytatni kívánják a gazdasági reformokat. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság csak a tervezetet készítette el a tanácsi országspecifikus ajánlásokhoz, amelyeket aztán a tagállamok közötti konzultációk eredményeként fogadhatnak el. Magyarország vonatkozásában Olli Rehn kitért arra, hogy az egyik bizottsági ajánlás az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozik. Ez - mint fogalmazott - kulcsfontosságú európai érték, fontos a polgárok jogainak védelme, a jogegyenlőség tekintetében. "Fontosnak tekintjük a gazdasági fejlődés szempontjából is" - tette hozzá, és hangot adott azon véleményének, hogy a független igazságszolgáltatásra szükség van a fenntartható gazdasági fejlődéshez. |
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a bírák nyugdíjazásának és az ügyáthelyezésnek a kérdését is felvetette, ami Varga szerint nehezen illeszthető a gazdasági természetű ajánlások közé. A nemzetgazdasági miniszter - mint elmondta - az ülésen Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének válaszolva visszautasította az arra való utalást, hogy Magyarországon kimutatható lenne gazdasági természetű vitás kérdésekben a kormány mellett részrehajló bírói ítélkezési gyakorlat.
A magyar kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar külön nyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél - közölte Varga Mihály - szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni.
Megjegyezte, az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.
Orbán: elismerték, jó az irány
A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácsa is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a testület luxembourgi döntésére reagálva.
Azt, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, mostantól kezdve nemcsak a magyar kormány, hanem egy külső szemlélő, "méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő", az EU pénzügyminisztereinek tanácsa mondja azt, hogy ez így jó - mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, Magyarország megnyerte ezt a csatát, megszüntette az esetleges forráselvonás veszélyét. "Visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat" - mondta a miniszterelnök.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,77 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. 
