A cseh képviselőház jóváhagyása után szerdán a szenátus is megszavazta a kormánykoalícióhoz tartozó Kalózpárt módosító javaslatát, tovább szigorítva az érvényben lévő összeférhetetlenségi törvényt, amely megtiltja a politikusok számára médiacégek birtoklását, valamint azt, hogy állami támogatásokat és beruházásokat fogadjanak el.
Az úgynevezett lex Babis szigorítását kizárólag a koalíciós képviselők támogatták, míg az ellenzéki pártok képviselői bírálták és elutasították. A sokat vitatott törvénymódosítást még az államfőnek is alá kell írnia. Petr Pavel államfő még nem nyilatkozott az ügyben.
A jelenleg érvényes összeférhetetlenségi törvény szerint a cseh kormány tagjai, továbbá a parlamenti képviselők és szenátorok nem lehetnek médiatulajdonosok, a tulajdonukban lévő cégek pedig nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt a közszféra által kiírt pályázatokon. A mostani módosítás a tiltást a köztársasági elnökre is kiterjeszti. Ugyanakkor bezárja azt az eddig használt kiskaput, hogy a politikusok a tulajdonosi jogokat átruházták családtagjaikra vagy egy általuk létrehozott speciális alapra. A módosítás szerint ugyanis a tiltás már a médium vagy cég valós tulajdonosára hivatkozik, aki a média vagy a cég tevékenységének gyakorlati haszonélvezője.
Az összeférhetetlenségi törvény korábbi, 2017-es módosításait Milos Zeman államfő és az Orbán Viktorral jó viszonyban lévő Andrej Babis által vezetett ANO mozgalom megtámadta az alkotmánybíróságon, de kifogásaikat a testület elutasította.
Az összeférhetetlenségi törvény újabb módosítása a kormánypárti és ellenzéki politikusok többségének nyilatkozatai szerint alapvetően Andrej Babis korábbi kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke ellen irányul. A multimilliárdos Babis tulajdonában van ugyanis az Agrofert holding, amely az egyik legnagyobb, több mint 35 ezer embert foglalkoztató cseh konszern, valamint két befolyásos országos napilap, a konzervatív Lidové Noviny és a liberális Mladá Fronta Dnes, továbbá kisebb televíziókat és rádiókat is birtokol.
Az ANO mozgalom hónapokon keresztül megpróbálta megakadályozni a törvénymódosítás elfogadását, de az alsóházban és a felsőházban is többséggel rendelkező kormányoldal végül keresztülvitte akaratát. Az ismételten módosított összeférhetetlenségi törvény, amennyiben az elnök aláírja, jövő januárban lépne életbe.
(MTI)
A szerkezet ukrán volt, de orosz beavatkozás állhat a háttérben. 
