A Természetvédelmi Világalap szerint az új fajok felfedezésének örömét ugyanakkor beárnyékolja, hogy egy igen kritikus időszakban sikerült azonosítani őket. A szervezet legutóbbi Élő bolygó-jelentése (Living Planet Report) szerint 1970 és 2012 között mintegy 58 százalékkal csökkent a világ hal-, madár-, emlős-, kétéltű- és hüllőállománya, és ha az emberiség nem változtat a csökkenés mértékén, akkor ez 2020-ra elérheti a 67 százalékot.
Sokszínű társaságot találtak
A listán – egyebek mellett – szerepel egy hegyi patkósdenevér (Rhinolophus monticolus), amelyet Laosz és Thaiföld hegyes vidékeinek örökzöld erdőségeiben fedeztek fel és tíz év alatt sikerült új fajként azonosítani. Az állat a nevét az orrán lévő, lebenyes, patkó alakú bőrfüggelékről kapta.
|
| Forrás: WWF |
A vietnami krokodilgyík (Shinisaurus crocodilurus vietnamensis) Dél-Kína és Észak-Vietnam távoli édesvizeiben és örökzöld erdőségeiben honos. Az élőhelypusztulás, a szénbányászat és a kisállatkereskedelem miatt azonban mindössze nagyjából 200 egyednek van esélye a túlélésre Vietnamban.
|
| Forrás: WWF |
Egy északkelet-thaiföldi élelmiszerpiacon bukkantak rá a kutatók egy csigaevő teknősre (Malayemys isan), amelyet egy közeli csatornából halászott ki egy boltos. A hüllőre komoly fenyegetést jelent a helyi infrastruktúra, ezért törvényi védelemre szorul Thaiföldön.
|
| Forrás: WWF |
Az élénk színű Odorrana mutschmannit négy másik békafajjal együtt fedezték fel egy észak-vietnami karszterdőben, amely a kőfejtési munkálatok és az útépítések miatt maga is védelemre szorulna.
|
| Forrás: WWF |
Az állatvilág listája végül két új vakondfajjal (Euroscaptor orlovi és Euroscaptor kuznetsovi) bővült, az állatokra Észak-Vietnam patak- és folyóhálózata mentén bukkantak a szakemberek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
