A képviselők 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a kormány törvénymódosító javaslatát a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabbá tételéről.
A Ház pontosította a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt, felhatalmazást adva a banknak az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi eszközök végrehajtó szervezeteként az irányító hatóságok által meghatározott feladatok ellátására, például a támogatott pályázatok kezelésére, döntés-előkészítésre és ellenőrzésre.
A parlament azért, hogy a bank hatékonyabban láthassa el a stratégiai beruházások finanszírozását, az egy ügyféllel szembeni kitettségének felső határát a szavatoló tőke 45 százalékában határozta meg.
A módosítás lehetőséget teremtett arra, hogy az MFB alkalmazottai munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsenek olyan gazdasági társaságban, amelyben az MFB vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, illetve amellyel kapcsolatban az MFB kockázatot vállalt.
A döntéssel emellett az MFB-nek lehetősége nyílt tulajdont szereznie a Fővárosi Gázművekben.
Az államnak lehetősége nyílt továbbá a kisebbségi tulajdonosok kivásárlására, a lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban - az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből -, amennyiben az állam tulajdoni hányada eléri a 90 százalékot.
Ezzel egy időben korlátozták az állami vállalatok vezetői és tulajdonosi testületeibe delegáltak felelősségét. Így például a társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), vagy rendszeres juttatás ki nem fizetése miatti követelést a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottság tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben nem lehet érvényesíteni.
Ugyanakkor bizonyos esetekben mentesítik a vezető tisztségviselőket a titoktartási kötelezettség alól.
Egyebek mellett lehetővé vált, hogy a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet két egymást követő közgyűlésének vagy küldöttgyűlésének határozatképtelensége esetén, a harmadik, megismételt közgyűlés egyesülés, szétválás, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében a jelenlévők legalább kétharmadával döntsön. Ehhez feltételként szabták az integrációs szervezet képviselőjének személyes részvételét.
Azért, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a részjegyeket elsődleges alapvető tőkeként vehessék figyelembe, a törvény kimondja: az igazgatóság csak abban az esetben engedélyezi a szövetkezeti részjegy visszaváltását, ha az nem veszélyezteti a szövetkezet hitelintézet prudens működését.
Mindkettőben többségi tulajdonrészük lett. 
