Az Országgyűlés külügyi, európai ügyek, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága együttes ülésén a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) jelenlegi parlamenti államtitkára elmondta, a magyar külpolitikát meg kell újítani az új világrend követelményeinek megfelelően, így a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie.
Emellett a klasszikus diplomáciai feladatokat ugyanúgy el kell végezni, mint idáig, de ez nem cél, hanem eszköz, erre építve kell Magyarország gazdasági érdekeinek érvényt szerezni a külpolitikában.
Élre
Szijjártó Péter szerint belátható időn belül Magyarországnak az élre kell állnia az Európai Unióban az export GDP-hez mért aránya és az iparnak a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulása tekintetében, továbbá Közép-Európában az egy főre jutó külföldi közvetlen működő tőke szempontjából. Ehhez új külpiaci lehetőségek szükségesek, új munkahelyteremtő beruházásokat kell vonzani Magyarországra, és segíteni kell a magyar vállalati sikereket a külpiacokon - e három feladat határozza meg a külpolitika teendőit a klasszikus diplomácia hibátlan elvégzésére alapozva - magyarázta.
Nyitott
|
Navracsics megy Navracsics Tibor, a tárca jelenlegi vezetője, akit oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosnak jelölt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az október elsejei európai parlamenti meghallgatásra történő felkészülése érdekében mondott le a héten a megbízatásáról. Részletek >>> |
Az államtitkár elmondta: a magyar gazdaság nyitott, ezért fontos az exportteljesítmény. Két lábra kell állítani a magyar kivitelt annak iránya és a résztvevők köre szempontjából.
A keleti nyitás keretében dinamikusan növelni kell a magyar jelenlétet a külpiacokon és beruházásokat kell az országba vonzani, de emellett továbbra is figyelni kell az EU és az Egyesült Államok piacaira is - közölte.
Úgy látja, ha egyoldalú a kivitel szerkezete, az kiszolgáltatottsághoz vezet. Azt is megjegyezte, hogy ezen a területen vannak már sikerek, de lassabban haladunk, mint szeretnénk.
Kiszolgáltatott
A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy ma nagy nemzetközi vállalatok adják a magyar kivitel túlnyomó részét, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) csak körülbelül a 15 százalékát, ami azt jelenti, hogy az ország ki van szolgáltatva a nagyvállalatok termelésszervezési döntéseinek. Növelni kell a kkv-k részvételét a magyar kivitelben, és míg ma 2500-3000 exportképes magyar kkv van, ezek számát 12 ezerre szeretnék emelni - tette hozzá.
Változások
Szijjártó Péter az elmúlt időben a KKM-ban történt szerkezeti és szervezeti változásokat ismertetve elmondta: az Eximbank az eddiginél is bátrabb hitelezési stratégiát folytat, hogy minél több magyar vállalatot segítsen sikerhez.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) átalakítva létrehozták a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA), amelynek feladata a beruházásösztönzés, a Magyarországra irányuló beruházások számának, volumenének, valamint az általuk teremtett munkahelyek számának növelése - magyarázta. Közölte: a HIPA élén október 1-jétől új elnök, Ésik Róbert, a Nokia korábbi országigazgatója áll.
Arra is kitért, hogy jelenleg 52 gazdasági vegyes bizottság működik, mint az egyik legjobb külgazdasági ösztönző eszközre ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani.
Barátok
A stratégiai megállapodásokról szólva közölte: eddig 50 ilyen megállapodást kötöttek. Ezeknek az egyezményeknek az a céljuk, hogy olyan helyzetbe hozzák a vállalatok magyarországi vezetőit, hogy ha újabb befektetésekről határoz a cégük, ők a lehető legjobb eséllyel érvelhessenek amellett, hogy Magyarország mellett döntsenek - mutatott rá.
167 ezer embert foglalkoztat az érintett 50 cég, és közülük 26 növelte a munkahelyek számát a megállapodás aláírása után. Ugyanakkor a stratégiai megállapodás nem garancia arra, hogy ezt követően nem lesznek elbocsátások a vállalatoknál.
Külföldi kapcsolatok
Az államtitkár megjegyezte: a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelenleg 14 országban működtet kereskedőházat, a legutóbbit Brazíliában nyitották meg. Emellett 13 területi irodát hoznak létre a Kárpát-medencében.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy átfogó határátkelő-építési programot indítottak, 2014-2020 között a magyar-szlovák szakaszon megduplázzák az átkelők számát, és az ukrán, a román, a szerb és az osztrák határszakaszon is tervezik új átkelők létesítését.
| Szijjártó kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a külügyi bizottság 3 nem ellenében 5 igen szavazattal, az európai ügyek bizottsága 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a nemzeti összetartozás bizottsága ugyancsak 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a gazdasági bizottság pedig 10 igen szavazattal támogatta. |
