A több mint félmillió lengyel frankhiteles mintegy 20 százaléka járhat jól azzal a törvénnyel, amelyet szerda este fogadott el a parlament alsóháza. A kormányzó Polgári Platform (PO) javaslata szerint azok válthatják zlotyra a hitelüket, akik csak egy ingatlannal rendelkeznek, és ha az lakás, akkor nem nagyobb 100 négyzetméternél, ha családi ház, akkor 150-nél. A hiteleket az aktuális árfolyamon váltják át, utána a bankok kiszámolják az összeget a felvételkori árfolyamon is, és a különbség 90 százalékát levonják a hitelből. Először azok élhetnek a lehetőséggel, akiknél a hitelfedezeti arány 120 százaléknál magasabb, ám később ez 80 százalékig csökken.
Rádupláztak
A PO úgy számolt, hogy a bankoknak 9,5 milliárd zlotyba (2,3 milliárd euró) kerül majd az egész, de a Parlament rálicitált az első, 50 százalékos leírást tartalmazó megoldásra. Így a Reuters számításai szerint 19 milliárd zloty körül lesz a veszteség. A frankhitelek összege 144 milliárd złoty, ami a lengyel GDP mintegy 8 százalékát teszi ki - áll a Világgazdaság összefoglalójában.
A mentőakció felerősödését az okozta, hogy októberben parlamenti választások lesznek. A tegnap hivatalába lépett ellenzéki köztársasági elnök, Andrzej Duda azzal kampányolt, hogy az összes frankhitelt át kell váltani a felvételkor érvényes árfolyamon.
A felügyelet szerint magukra vessenek
Az egész tervet kezdettől fogva ellenezte a jegybank, legutóbb a múlt héten közzétett stabilitási jelentésben fejtette ki, hogy a lengyel bankrendszer stabilitását, a magyarországitól eltérően, nem veszélyeztetik a frankhitelek. Marek Belka jegybanki kormányzó júliusban a parlamentben tartott beszédében kiemelte: nem kellene a bankokat belekeverni a választási kampányba. A pénzügyi felügyelet szerint ugyanakkor a törvény a bankok eddigi hozzáállásának következménye.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,34 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
