A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint előző év azonos időszakához képest 2 százalékkal bővült a magyar gazdaság az első negyedévben, előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,4 százalékkal csökkent a teljesítmény.
A hivatal közlése szerint a termelési oldalon az ipar teljesítménye 1,7, ezen belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 3 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság teljesítménye 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt,
- a legnagyobb bővülést az információ és kommunikáció (8,8 százalék) érte el.
- A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke egyaránt 5 százalékkal emelkedett.
- A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,4 százalékkal nőtt.
- A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,8 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék első negyedévi, nyers adat szerinti 2,2 százalékos emelkedéséhez
- a szolgáltatások 1,2,
- az ipar 0,4,
- az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá.
A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (0,5 százalékpont). Ezen nemzetgazdasági ágon belül a kereskedelem és gépjárműjavítás súlya 85,1 százalék volt a 2019. évi adatok alapján. A kereskedelem és gépjárműjavítás jelentős súlya és dinamikus növekedése ellensúlyozta az első negyedévben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatnak a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett visszaesését.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül
- az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós (pl. személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 12 százalék)
- és a nem tartós (pl. élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 6,7 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene,
- ugyanakkor a szolgáltatások (1,6 százalék)
- és a féltartós termékek (pl. ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 0,2 százalék) esetében átlag alatti volt az emelkedés.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – az egy évvel korábbinál kisebb, 430 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene 1,3 százalékkal növekedett, az exporté 0,5 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 0,7 , a behozatal 2,5 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,5, importja 4,8 százalékkal alacsonyabb lett az egy évvel korábbihoz képest.
A bruttó hazai termék első negyedévi bővüléséhez
- a végső fogyasztás 2,8,
- a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá.
- A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,6 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 , a közösségi fogyasztásé 2,4 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,7 százalékkal emelkedett.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4 százalékkal nagyobb lett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2017 első negyedéve óta tartó jelentős növekedése megtört, az első egyedévben 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
