2013-ban az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,2%-ára csökken. A hiánycél elérését egyrészt a közszféra működési kiadásainál továbbra is érvényesített költségvetési takarékosság, másrészt a két Széll Kálmán Tervben kijelölt területeken megvalósított realizált megtakarítások biztosítják - olvasható az NGM honlapján (pontosabban a kormany.hu honlapon, a Nemzetgazdasági Minisztérium szekcióban, azon belül az Államháztartásért Felelős Államtitkárság aloldalán, azon belül a Költségvetés aloldalon, a Tájékoztató és mellékletek... kezdetű anyaghoz csatolt pdf fájlban illetve zip-pel tömörített xls-állományban...). Bár a Magyar Közlöny legújabb száma szerint, a minisztériumi zárolásokból enged a kormány, osztalékbevételekből viszont többre számít.
Az államháztartásért felelős miniszter a tájékoztatóban és mellékletében ismerteti a 2013-as költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételeket és az érvényesítendő követelményeket. A makroadat-prognózisok szerint 2012 nagyon rossz év, 2013 talán egy fokkal jobb lehet.
A miniszterelnök még a nyáron szeretné látni a jövő évi költségvetés sarokszámait, júniusban sok minden eldőlhet: döntenek a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztéséről is.
A kormány még növekedést vár
A költségvetés elkészítésénél a főbb makrogazdasági paraméterek közül a GDP bővülését 2012-re 0,1 százalékra, 2013-ra 1,6 százalékra várja a kormány. Ennek alapja főleg a külkereskedelmi forgalom: a háztartások fogyasztása a prognózis szerint 1,2 százalékkal csökken idén, jövőre pedig mindössze 0,2 százalékkal bővül.
A GDP bővülésével kapcsolatos várakozás hazai és nemzetközi szervezetek, kutatóintézetek várakozásához képest optimistának tűnik: az MNB 0,1 százalékos, a Kopint-Tárki és a Magyar Fejlesztési Bank 0,3 százalékos növekedésre számít, az IMF, a UBS, a Morgan Stanley és Kováts Árpád legutóbbi értékelése stagnálást valószínűsít, a GKI Gazdaságkutató, a Pénzügykutató, az OECD, az Európai Unió, az EBRD, az Equilor, a Capital Economics, a BNP Paribas, a Goldman Sachs pedig a GDP csökkenését valószínűsíti 2012-ben.
Durva reálbércsökkenés a közszférában
Ami az életszínvonalat illeti: az egy keresőre jutó nettó reálbér 2012-ben jelentősen, 3,2 százalékkal csökken, 2013-ban viszont már fél százalékos növekedéssel számolnak. A közszférában dolgozók szenvedik majd meg jobban a következő éveket: a 2012-es 7,9 (!) százalékos nettó reálbér-csökkenés után 2013-ban további 2,8 százalékkal csökken az egy keresőre jutó nettó reálbér azoknál, akiknek valamelyik költségvetési szerv a munkáltatója.
2012. január-februárban a tavalyihoz képest a KSH adatai szerint 2,1 százalékkal csökkentek a reálbérek, miközben a költségvetésben dolgozók 59 százaléka 10 700 forint bérkompenzációt kapott.
A közfoglalkoztatástól lesznek új munkahelyek
A foglalkoztatottak számában viszont 1,2 illetve 2,2 százalékos bővülést vár a minisztérium, ami nagyrészt a közszférában valósulhat meg. Az alkalmazottak számával kapcsolatos adatok alapján ez utóbbi a közfoglalkoztatás bővülésének lesz az eredménye, enélkül a közszférában 1 százalékkal csökken az alkalmazottak száma 2012-ben, míg 2013-ban 0,3 százalékkal nő.
2012-re 5,2, 2013-ra 4,2 százalékos inflációt vár az NGM, a tervezésnél pedig idén és jövőre is 299,4 forintos átlagos euróárfolyammal és 220,1 forintos dollárral számolnak.
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | |
| tény | prognózis | |||
| Gazdasági fejlődés | volumenváltozás az előző évhez, % | |||
| GDP | 1,3 | 1,7 | 0,1 | 1,6 |
| Háztartások fogyasztása | -2,7 | 0,1 | -1,2 | 0,2 |
| |
|
|||
| Külkereskedelmi forgalom (áruk és szolgáltatások) | ||||
| Export | 14,3 | 8,4 | 4,7 | 8,8 |
| Import | 12,8 | 6,3 | 2,8 | 8,0 |
| Életszínvonal mutatók | ||||
| változás az előző évhez, % | ||||
| Bruttó átlagkereset | 1,3 | 5,2 | 4,3 | 2,9 |
| ebből: versenyszektor | 3,3 | 5,3 | 6,7 | 3,9 |
| költségvetés | -2,7 | 3,8 | -1,3 | 0,2 |
| költségvetés (közfoglalkoztatás nélkül) | -0,6 | -0,7 | 2,7 | 2,9 |
| Nettó átlagkereset | 6,9 | 6,4 | 1,7 | 4,8 |
| ebből: versenyszektor | 7,6 | 8,0 | 3,8 | 6,2 |
| költségvetés | 5,4 | 2,0 | -3,2 | 1,3 |
| költségvetés (közfoglalkoztatás nélkül) | 5,4 | -1,8 | 0,6 | 4,4 |
| Egy keresőre jutó nettó reálbér | 1,9 | 2,4 | -3,2 | 0,5 |
| ebből: versenyszektor | 2,6 | 3,9 | -1,3 | 1,9 |
| költségvetés | 0,5 | -1,8 | -7,9 | -2,8 |
| Egy főre jutó reáljövedelem | -1,6 | 4,5 | -2,8 | 0,8 |
| Vásárolt fogyasztás növekedése folyó áron | 1,9 | 4,7 | 3,6 | 4,5 |
| Foglalkoztatottak száma | 0,0 | 0,8 | 1,2 | 2,2 |
| ebből: versenyszféra | -1,0 | 1,5 | 0,0 | 0,9 |
| ebből: közszféra | 2,9 | -4,9 | 4,3 | 5,4 |
| Alkalmazottak száma | 1,5 | -0,4 | 1,2 | 2,2 |
| ebből: versenyszféra | 0,3 | 1,3 | 0,0 | 0,9 |
| ebből: közszféra | 3,3 | -4,9 | 4,3 | 5,4 |
| ebből: közszféra (közfoglalkoztatás nélkül) | -0,2 | -1,7 | -1,0 | 0,3 |
| Fogyasztói árszínvonal változása, évi átlag, % | 4,9 | 3,9 | 5,2 | 4,2 |
| HUF/EUR árfolyam, éves átlag | 275,4 | 279,2 | 299,4 | 299,4 |
| HUF/USD árfolyam, éves átlag | 208,1 | 200,9 | 220,1 | 220,1 |
| * Alkalmazotti létszám alapján számolva. Adatok forrása: NGM / Államháztartásért Felelős Államtitkárság | ||||
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
