A francia kormány 11 milliárd eurós adókönnyítést tervez a jövő évtől a kötelező járulékok csökkentésével és a lakhatási adó eltörlésével - közölte Edouard Philippe kormányfő a Les Échos című gazdasági napilapban szerdán megjelent interjúban.
A GDP 0,6 százaléka
"Az adónyomás a GDP közel 0,6 százalékával enyhül, azaz közel 11 milliárd eurós összegben. Ez jelentős erőfeszítés" - mondta a miniszterelnök, aki először beszélt részletesen a kormány jövő évi adóterveiről.
Edouard Philippe egy szombati konferencián már jelezte, hogy a kötelező járulékokat 7 milliárd euróval kívánja jövőre csökkenteni a kormány, amely az idei, 1,6 után 2018-ban a GDP 1,7 százalékos növekedésével számol, s az államháztartási hiányt a GDP-arányos 2,7 százalékra szeretné csökkenteni, mégpedig az állami kiadások legalább 20 milliárd eurós lefaragásával. A kormányfő arra is ígéretet tett, hogy 2022-ig a GDP 5 százalékával fog csökkenni az államadósság.
A lakhatási adó eltörlése
Az adóreform egyik legfőbb intézkedése az Emmanuel Macron államfő választási programjában is szereplő, minden háztartást érintő lakhatási adó eltörlése lesz. A miniszterelnök megerősítette, hogy az intézkedés már jövőre életbe lép, ami azonnal 3 milliárd eurós adókönnyítést fog jelenti a lakosságnak.
A vagyonadót nem törli el, de teljesen átalakítja jövőre a kormány, s ezentúl ingatlanadó formájában fogja kivetni. Ennek a reformnak az összegét is 3 milliárd euróra becsüli a kormányfő.
A megtakarítások utáni nyereségre ezentúl egységes 30 százalékos adó vet ki a kormány, amely 1,5 milliárd eurós könnyítést jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest, de az úgynevezett A takarékbetét, amellyel a legtöbb francia rendelkezik, továbbra is adómentes marad, az életbiztosítások adórendszere pedig nem változik.
Munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés
Az adócsökkentésektől a miniszterelnök a befektetések, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzését reméli, "visszaadva a bizalmat a gazdasági szereplőknek a pontos kötelezettségvállalásokkal és az átláthatósággal".
Az interjúban a miniszterelnök kitért az atomreaktorok esetleges bezárására is, amiről Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter hétfőn beszélt, s azt mondta, hogy az 58 reaktorból 17 leállítása is fokozatosan megtörténhet annak érdekében, hogy Franciaország 2025-ig a jelenlegi 75-ről 50 százalékra csökkentse a nukleáris energia részarányát a lakossági energiaellátásban. Edouard Philippe jelezte, hogy a kormány előbb megvárja a francia nukleáris hatóság (ASN) szakvéleményét a francia reaktorpark meghosszabbításáról, ami jövőre esedékes, és azután dönti el, hogy hol és hányat zár be közülük.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
