Ilyet se láttunk a rendszerváltás óta: leállt a törvénygyár

2016. március 8. 14:09

Nem hozott törvényt az Országgyűlés 2016 első két hónapjában. Ilyesmire a rendszerváltás óta keresve sem találunk példát, pedig voltak évek, amikor összességében rendkívül kevés törvény született - derül ki az Opten OptiJUS rendszeréből. Az utolsó tíz év jogalkotási adatait elemezve látható, hogy tipikusan ilyenek a választási évek, de még ezekben sem fordult elő, hogy a törvényhozás két hónapig ölbe tett kézzel üljön.

Nem hozott törvényt az Országgyűlés 2016 első két hónapjában. Ilyesmire a rendszerváltás óta keresve sem találunk példát, pedig voltak évek, amikor összességében rendkívül kevés törvény született. Az utolsó tíz év jogalkotási adatait elemezve látható, hogy tipikusan ilyenek a választási évek, de még ezekben sem fordult elő, hogy a törvényhozás két hónapig ölbe tett kézzel üljön.

Választási évben minden felgyorsul

Normál körülmények között év elején inkább szusszan a kormányzat, hogy aztán tavasztól ismét felpörgesse a munkát. A választási években ezzel szemben az új kormányok a beiktatásuk utáni hónapokban lázas előkészítő munkálatokba kezdenek, ami – a tavaszi választásokat követően – alacsony jogalkotási rátához vezet májustól. Ilyenkor éppenséggel az év első negyede telik lázas törvényhozási munkával, amikor a leköszönő kabinet még a választás előtt igyekszik ledolgozni a hátralékot és gyorsan keresztülvinni a szükséges jogszabály-módosításokat – magyarázza Ződi Zsolt, az Opten Informatikai Kft. jogi szakmai igazgatója. A negatív rekordévek a fenti összefüggésnek megfelelően ezzel együtt a választási évek voltak: a 2006-os esztendő 36 törvénnyel, a 2010-es 12 törvénnyel és a 2014-es 14 törvénnyel.

2015-ben rengeteg törvény született

Az idei első két hónapra feltehetőleg a tavalyi kormányzati aktivizmus nyomta rá a bélyegét. 2015-ben rekordszámú jogszabály született Magyarországon. „A tempót fenntartani nem is lehet, de nem is kell” – véli Ződi Zsolt. A megcsappant jogalkotási kedvet a Magyar Közlöny oldalszámai is jelzik: február végével a Közlöny az 1576. oldalnál járt, ilyen kis oldalszám ebben az időszakban 2007 óta nem fordult elő.

Mi lesz így idén?

Jelenleg mégis megjósolhatatlan, hogy év végéig hány jogszabály fog születni. Ha csak a korábbi trendeket nézzük, azokban az esztendőkben, amikor a jogszabályokon belül a legtöbb törvény született (2013-ban 252, 2015-ben 230), számuk az első két hónapban még igen alacsony volt (2013-ban hat, 2015-ben pusztán kettő). Ettől akár még újabb csúcsra is számíthatunk. Ugyanakkor a Parlament előtt fekvő törvényjavaslatok mennyisége nem vetít előre újabb törvényhozási rekordot. „A tavaszi ülésszakra eddig mindössze 81 törvényjavaslat érkezett, aminek legalább a felét az ellenzéki oldal nyújtotta be, márpedig azokból aligha lesz törvény” – mondja az Opten igazgatója.

A képet árnyalja, hogy a kormányrendeletek száma évről évre szinte töretlenül emelkedik. Február végén már 34 kormányrendeletnél tartunk, ami pontosan megegyezik a tavalyi mennyiséggel. A kormányrendeletek száma 2015-ben végül a 2013-as rekord közelében, csaknem 500-zal tetőzött.

Címkék: Makro / Külgazdaság Jogalkotás Parlament Törvényhozás Törvénykezés