|
| A Parlament ködben 2017. február 3-án. (Kép forrása: MTI Fotó, Mohai Balázs) |
Sem illetéket, sem díjat nem kellene fizetniük a kútfúrásra készülőknek a jövőben a parlament előtt lévő friss - az mfor által kiszúrt - törvénymódosító javaslat alapján. Az egyes belügyi tárgyú törvényeket érintő csomaghoz készítette el javaslatait a parlament törvényalkotási bizottsága, ebben szerepel a kutak engedélyeztetéséhez kapcsolódó eljárási díjak, illetékek megszüntetésére tett indítvány. Ami lényegében a kormány szándékait tükrözi, vagyis jó eséllyel el is fogadja ebben a formájában az előterjesztést a parlament - írja az mfor.hu.
A hatályban lévő jogszabály szerint idén év végéig kellene bejelentést tenni az illetékes hatóságnál, önkormányzatnál az engedély nélkül fúrt kutakról, vagyis vízlétesítményekről. A határidőn belül tett bejelentések mentesülnek a különböző díjak, bírságok megfizetése alól.
Figyelembe véve a számos, engedély nélkül fúrt kutat az országban, melyek tulajdonosai mérsékelt lelkesedéssel tesznek eleget a bejelentési kötelezettségeiknek, a belügyi tárgyú törvénymódosítás részeként 2020 végéig tolnák ki ezt a határidőt.
Ehhez a csomaghoz adta be kiegészítéseit pár napja a törvényalkotási bizottság, melynek értelmében a jövőben minden kút létesítése mentesülne az engedélyezési illetékek, díjak megfizetése alól. A bizottság indoklása szerint "jogpolitikai szempontból indokolt, hogy ne csak az engedély nélküli kutak utólagos engedélyezése, hanem a szabályosan, engedélyezési eljárásban kezdeményezett kútlétesítés is mentesüljön az eljárási költségek megfizetése alól."
Az illeték- és díjfizetési mentesség egyidejűleg nem kötődne az engedély nélküli kutat bírság terhe nélküli bejelentése határidejéhez, hanem időkorlát nélküli lenne - áll az indoklásban. E módosítással egységes és általános, az engedélyezési eljárás költsége alóli mentesülési szabály vonatkozna a kútlétesítésre.
A bizottság szerint a díjak, illetékek eltörlése várhatóan ösztönzően hat arra, hogy a jövőben az érintett vízhasználók csak engedély birtokában létesítsenek kutakat. Ezáltal a hazai vízkivételről reálisabb adatok állnak majd a vízügyi hatóság rendelkezésére - említik még meg az indoklásban.
A rendelkezések a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépnek, vagyis még idén sor kerül erre.
A kutak létesítésének engedélyezése - létesítésük céljától függően - vagy a jegyzők hatáskörébe tartozik, vagy a katasztrófavédelmi hatósághoz. A magáncélokra szolgáló vízkivétel esetében az illetékes jegyző által kiállított engedély illetéke 5000 forint. A másik tételt, a díjat a katasztrófavédelem állapítja meg a gazdasági célú vízkivétel esetében, az összeg a kivétel mennyiségétől függ.
Mindez viszont nem jelenti azt, hogy az engedély nélkül létesített kutak bejelentésének elmulasztása miatt ne szabhatnának ki vízgazdálkodási bírságot a jövőben. Ha a mostani formájában fogadják el a törvényjavaslatot, akkor ezt csak 2020 végéig lehetne megúszni, a bejelentési kötelezettség teljesítése esetén. Erre érdemes odafigyelni, mert a bírság összege akár 300 ezer forint is lehet a természetes személyek esetében.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
