Az igazgatóság területén most is folyamatosan mérik a Duna vizének pH-értékét, amely a katasztrófát megelőző szint körül mozog – tette hozzá Baross Károly, hangsúlyozva: a Pest megyei folyószakaszon a helyzet konszolidált, aggodalomra egyelőre nincs ok. Az MTI-nek arra a kérdésére, igazak-e a hírek, miszerint szórványosan a főváros felé sodródó haltetemeket észlelnek a Dunán, az igazgató azt mondta: néhány elpusztult halat valóban találtak, de nem többet, mint máskor.

Elképzelhető, hogy e haltetemek a Marcalból származnak, elkerülhették az ottani hálót, vagy az éjszakai sötétségben nem vették észre azokat – vélekedett Baross Károly. Szerinte még az is lehetséges, hogy egészen másutt, valamilyen betegségben elpusztult tetemeket sodort az igazgatóság által felügyelt területre a víz, mint ahogy az máskor is elő szokott fordulni.

Az igazgatósághoz tartozó Duna-szakaszon azt követően rendelték el a másodfokú készültséget, hogy a MAL Zrt. vörösiszap-tározójának gátszakadása következtében kiömlött veszélyes anyag a Torna patakon, a Marcalon, majd a Rábán keresztül október 7-én bejutott a Dunába, és Szobnál - valószínűleg október 8-án délelőtt – megjelent a Közép-Duna–Völgyi Vízügyi Igazgatóság területén is.

Mivel a folyó Pest megyébe lépő szakaszán a "kritikus" napon semmi sem utalt a szennyeződés jelenlétére, és a  folyó felszínén nem érzékeltek a szakemberek változást, illetve a mért pH-értékek is a normál szint körül mozogtak, igazából csak sejteni lehetett az "érkezés" időpontját.

A szakemberek szerint a szennyeződés az egyre nagyobb vízhozamú folyókon áthaladva oly mértékben felhígult, hogy a komáromi, illetve a szobi szakaszokon az már nem okozott gondot. Szobnál a Duna vízhozama eléri a másodpercenkénti 1500 köbmétert.

A folyamatos pH-mérésre mégis szükség van, hogy idejében észlelhessék, ha netán egy szennyezett "csóva" mégis megjelenne az említett folyószakaszon, vagy bármiféle egyéb változás következne be a jelenlegi, teljesen normális vízminőségben – mondták az MTI-nek szakemberek.

MTI