Itt a brüsszeli jelentés: így költötte el Magyarország az uniós pénzeket

Az Európai Unióban egymillió új munkahely létrejöttéhez járult hozzá az uniós kohéziós politika, amely jelentős GDP-növekedést generált a tagállamokban a 2007 és 2013 közötti az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett értékelése szerint.

Mit láttak nálunk?

A politika magyarországi eredményei között említik a jelentős beruházási értéket, több mint 100 ezer új munkahely létrejöttét, nagyszámú kutatási projekt támogatását.

A külső értékelési szakértők által készített jelentés kiemeli, hogy valamennyi uniós tagország gazdaságának javát szolgálta a kohéziós politika, különös tekintettel a nehéz gazdasági időszakra, a legtöbb tagállamnak, de főként az újonnan csatlakozott országok számára létfontosságú forrás volt az uniós beruházás. 

Jobban teljesít

Az unió 6,5 százalékos átlagához képest is kiemelkedő volt Magyarország, ahol 57,1 százalékot ért el az állami beruházások aránya, amely 304 eurós befektetést jelent lakosonként évente. Mintegy 3900 kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs (KTF) projekt, közel 2000 startup vállalkozás létrejöttét finanszírozta a kohéziós alap.

2007 és 2013 közötti kohéziós politika keretében megvalósított beruházások értéke az unióban 346,5 milliárd euró volt. Minden befektetett euró 2,74 eurós GDP-növekedést hozott, ami a becslések szerint 2023-ig további 1 milliárd euró GDP-megtérülést jelenthet.

Támogatás a kkv-knak

Az alapokból a pénzügyi eszközök révén lehívott finanszírozás mértéke a 2000 és 2006 közötti időszak 1 milliárd eurójához képest 11,5 milliárd euróra nőtt a vizsgált időszakban. A pénzügyi válság nyomán kialakult hitelszűkében ezek az eszközök meghatározó szerepet játszottak a kkv-k finanszírozásában.

Az Európai Unió növekedési és foglalkoztatási politikájának pilléreként közel 400 ezer kis- és középvállalkozásnak és startup vállalkozásnak biztosított finanszírozást az uniós alap. Csak Svédországban 21 ezer induló vállalkozás támogatását érte el.

Út- és vasútépítés

Mintegy 1500 kilométer vasúti hálózat, 4900 kilométernyi közút és autópálya, köztük 2400 kilométer az uniós tagállamokban megvalósuló, a transzeurópai törzshálózatok (TEN-T) részét képező úthálózat jött létre, amelyből a legtöbb, 630 kilométer útkorszerűsítés Lettországban valósult meg.

Az alap segítségével Magyarországon 502 kilométer új út épült - ebből 135 kilométer TEN-T keretein belül - és 20 kilométer hosszú vasútvonal. Mintegy 2500 kilométeres már meglévő közút és 200 kilométer vasútvonal újult meg, valamint 478 ezer ember csatlakozhatott új, vagy korszerűsített szennyvíztisztító létesítményekhez a beruházási támogatás eredményeképpen.

A jelentés kiemeli, hogy a vizsgált időszakban a politika segítségével létrejött egymillió új munkahely az Európai Unióban (EU), újonnan létesült munkahelyek egyharmadát adta.

Beszámol arról is, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 2007-2013-as keretének 11 százalékát, azaz közel 29 milliárd eurót fordítottak városfejlesztésre és szociális infrastrukturális projektekre.

Lehetett volna jobban is?

A keret 4 százalékát a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására és a kulturális örökség védelmére, 7 százalékát az egészségügy és az oktatás fejlesztésére használtak fel.

Az értékelés kimutatta, hogy ezen a területen az EU-beruházások hatását maximalizálni lehetett volna a városrehabilitációt és a szociális projekteket egyaránt célzó integrált stratégiák kidolgozásával, a helyi érdekelt felek és az alapok kedvezményezettjeinek további bevonásával és aktívabb részvételével.