A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése szerint az április-júniusi háromhavi átlagban, tehát a második negyedévben a korábbi 4,1 százalék után már 4,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztályban. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer volt. A járvány megjelenése előtti időszakban, december-februárban a ráta még csak 3,5 százalék volt.
A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarország kivételével minden régióban emelkedett a KSH mérése szerint Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban volt a legalasconyabb, 3,4, illetve 3,6 százalék. A legmagasabb munkanélküliség az Észak-Alföldet jellemezte, 7 százalék volt az állás nélküliek aránya. A legnagyobb emelkedés Dél-Alföldön következett be, ahol a ráta értéke 2,7 százalékponttal 5,5 százalékra nőtt.
A koronavírus-járvány miatt kialakult válsághelyzetre tekintettel a KSH szokásától eltérően havi adatokat is közöl. Eszerint júniusban 240 ezren voltak munkanélküliek Magyarországon, ami 5,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Előző hónaphoz képest ez 25 ezer fős emelkedés eredménye.
A statisztikai hivatal szerint az inaktívak száma mérséklődött a vizsgált időszakban, 84 ezer fővel vannak kevesebben. Közülül 58 ezren kezdtek dolgozni, 25 ezren azonban nem találtak munkalehetőséget, így a munkanélküliek táborát gyarapítják.
A foglalkoztatottak száma 4,408 millió volt a második negyedévben, csak júniust nézve 4,457 millióan dolgoztak Magyarországon, utóbbi adat 58 ezerrel több az előző havinál, viszont 38 ezerrel kevesebb az előző évinél.
A KSH mérése szerint a foglalkoztatási ráta Budapest kivételével minden régióban csökkent a 15-64 évesek körében. A fővárosban 73,5 százaléka dolgozott a gazdaságilag aktívaknak. A legjobban Nyugat-Dunántúlon csökkent a foglalkoztatás szintje, a legalacsonyabb ráta pedig a Dél-Dunántúlt jellemezte, 64,2 százalék.
Lengyelország hivatalosan is kiadatását kérte. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
