A Bizottság most tette közzé az esedékes téli gazdasági előrejelzését. A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcoFin) helyzetértékelése emlékeztet:

• a magyar GDP tavaly csak 1,9 százalékkal nőtt,
• a bővülés 2015-ben még 3,1,
• 2014-ben pedig 4 százalékos volt.

Miért a visszaesés?

A növekedés 2016-os visszaesése főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 9,6 százalékkal csökkentek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 4,8 százalékkal nőtt.

A következő időszakban ugyanakkor várhatóan élénkülni fognak a beruházások a bizottság szerint, ahogyan a háztartások fogyasztása is tovább fog nőni a fogyasztói bizalom, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a belföldi háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, amely idén 4,8, azt követően pedig 3,9 százalékkal fog nőni.

Több fizetésből többet vásárolunk

A várakozások szerint növekedésserkentő hatása lesz, hogy a kormány novemberben fokozatos minimálbéremeléséről, járulékcsökkentéséről és a társasági nyereségadó mérsékléséről állapodott meg a szociális partnerekkel, minthogy a magasabb bérek a fogyasztást, az alacsonyabb adók pedig a befektetések növekedését vonják maguk után.

A szakemberek arra számítanak, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,8 százalékos, 2018-ban pedig 4,5 százalékos lesz a tavalyi 5,2 százalékot követően. Mint írták, a munkaerőpiac telítődése nyomán a bérek jelentősen nőni fognak a vizsgált időszakban. Azt is megjegyezték, hogy a munkaerőhiány már jelenleg is problémákat okoz az országban, különösen az ipar, az építőipar és a szolgáltatások területén.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,2 százalékra, majd 2018-ra 3,1 százalékra ugrik a hazai kereslet növekedése nyomán, átlépve a jegybank 3 százalékos célját.

A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.

Az államadósság tavaly 1,2 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,5 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,3, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani.