Kiábrándultak a politikából a szlovénok, ezért maradnak távol a választásoktól - mondta Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Balkán-szakértő szombat reggel az M1-en.
Ördögh Tibor elmondta, a szlovén gazdaság erős lábakon áll, így a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat nem ez a téma, hanem főként a migráció uralja. A szakértő szerint, bár a migránsok túlnyomó többsége nem akar Szlovéniában maradni, az ország vezetői tartanak attól, hogy a menekültügyi eljárások lefolytatása után mégis hozzájuk kerülnek vissza ezek az emberek.
A túl sok migráns komolyan megterhelné az ország szociális rendszerét, így Szlovénia abban érdekelt, hogy minél előbb alakuljon ki az európai migrációs politika, és csökkentsék azt a nyomást, ami a balkáni útvonalra helyeződik - mondta Ördögh Tibor.
Nem lelkesednek
Szlovéniában a választási kedv évről évre csökken, amit a tavaly tartott elnökválasztás is igazolt, amikor a részvételi arány alig több mint 43 százalékos volt. 1992-ben az elnök- és a parlamenti választásokon még a választásra jogosult állampolgárok 85 százaléka járult az urnákhoz. Szakértők előrejelzése szerint a mostani választásokon a választópolgárok valamivel több mint 50 százaléka fog voksolni. Négy évvel ezelőtt is közel 51 százalékos volt a részvételi arány.
A Vecer és a Dnevnik című napilapok által a héten készített felmérés eredménye szerint jelenleg a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) áll az első helyen 25,5 százalékkal, a másodikon pedig Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13,7 százalékkal. Sarec tavaly függetlenként indult az elnökválasztáson, és a második fordulóban mindössze öt százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint Borut Pahor régi-új elnök. Pártja sokáig a legnépszerűbb párt volt. A harmadik hely a jelenlegi kormánykoalíció baloldali tagjáé, a Szociáldemokrata Párté (SD) lehet mintegy 12,5 százalékkal.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
