Ezért épít Magyarország kerítést a menekültek ellen címmel közölt szombaton interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Bild című német lap.
A magyar kormányfő természetesnek nevezte az együttérzést a migránsokkal, de azt is mondta, hogy az együttérzés nem elég. "Cselekednünk kell" - jelentette ki.
Orbán szerint Magyarországon "felkelést" eredményezett a német döntés, hogy a migránsokat beengedik Németországba. Korábban a magyar hatóságok kézben tartották a helyzetet, amikor viszont Berlin bejelentette, hogy az uniós szabályokat átmenetileg hatályon helyezik, kitört a káosz - jelentette ki. "Ez történik akkor, ha nem tartják be a szabályokat" - tette hozzá.
Ez nem 1989
A miniszterelnök szerint nem lehet összehasonlítani a mostani helyzetet az 1989-essel: akkor az NDK-s menekültek nem illegálisan tartózkodtak Magyarországon, "nem fütyültek a magyar törvényekre", a magyarok pedig önszántukból nyitották meg előttük a határt. Most viszont "idegenek törik át a határainkat" - mondta a kormányfő, kiemelve: "a kommunizmus kerítése ellenünk irányult", viszont "az a kerítés, amelyet most építünk, értünk van".
"Csak azt mondhatom: itt állok és nem tehetek másként" - válaszolta arra a kérdésre, milyen érzés Európa legfőbb gazfickójának szerepében lenni. A magyarok garantálják, hogy az "európaiak szabadon mozoghatnak és a határaik védettek" - szögezte le.
Keserű méz
Orbán Viktor kifejtette: a migránsokat az embercsempészek és az uniós politikusok is becsapják, mind azt ígérik, jobb életük lesz és maradhatnak akkor is, amikor a hazájukban béke lesz, de megtapasztalják, hogy a "méz, amely Németországban folyik, kicsit kevésbé édes, mint remélték", és az életszínvonalat a teljesítmény határozza meg, nem az igények.
"Valószínűleg nem én vagyok a migránsok kedvence, de a politikámat sem egy fotó időhorizontján mérem" - reagált arra a kérdésre, hogy lehetne-e olyan szelfit készíteni, amelyet Angela Merkel német kancellár készített menekültekkel. Orbán Viktor ugyanankkor befogadna otthonába egy menekült családot, "ha az a migránsoknál nem bátorításként hatna, hogy jöjjenek hozzánk Európába".
Arra a felvetésre, hova menjen a sok menekült, miután jövő kedden lezárulnak Magyarország határai, a miniszterelnök kijelentette: vissza, "oda ahonnan jöttek", ugyanis – szerinte - nem háborús övezetből érkező emberekről van szó, nem veszély elől menekülnek és nem azért jönnek Európába, mert biztonságot keresnek, hanem mert jobb, talán német, talán svéd életet akarnak. De "a jobb élethez nem fűződik alapvető jog, csak a biztonsághoz és az emberi méltósághoz" - húzta alá Orbán Viktor.
Itt az Orbán-terv
A európai vezetők "pillanatnyilag álomvilágban élnek", és "fogalmuk sincs" a veszélyekről, hiszen az "utánpótlás végtelen", és ha "mindenkit beengedünk, Európa megsemmisül". E helyett van egy terv, amelyet a kormányfő a következő uniós csúcson mutat be. Ennek része a Szíria körüli országok jelentős pénzügyi támogatása. Különösen Törökország teljesítménye rendkívüli a menekültkérdésben - mondta a miniszterelnök, megjegyezve: hetente kellene misét mondani Recep Tayyip Erdogan török államfőnek. "Nem hagyhatjuk cserben az olyan államokat, mint Törökország, és nem lehetünk fukarok".
A támogatás forrásául szerinte az uniós befizetéseket egy százalékkal növelni, a közös költségvetés egyéb célokat szolgáló kiadásait egy százalékkal csökkenteni kellene, az így keletkező forrásokat pedig a Szíriával szomszédos államok támogatására lehetne fordítani. Amennyiben még több pénzre van szükség, "megemeljük a segélyt, egészen addig, amíg elapad a menekültáradat" - fejtette ki Orbán Viktor.
Akik jöttek, itt maradnak
Az Európában lévő menekültekről úgy vélekedett: "közülük senki nem akar visszamenni; attól tartok, mind itt maradnak". Orbán Viktor szerint a menekültkvótáknak akkor van értelmük, ha zárva vannak a határok, különben nem tudni, hány embert kell elosztani. Az pedig "illúzió", hogy a kvóták alapján például Észtországban vagy Portugáliában elhelyezett emberek a helyükön maradnak, ha Németországba akarnak menni.
Az Európai Unió és tagállamai, illetve a NATO pénteken elítélték a Németország és Csehország elleni orosz kibertámadásokat. 
