Az Európai Bizottság Tiszta bolygót mindenkinek címmel hosszú távú stratégiai jövőképet fogadott el, melyben 2050-ig vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák - közölte az uniós bizottság szerdán.
A stratégia bemutatja, hogyan tölthet be Európa vezető szerepet a klímasemlegesség terén a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elősegítésével, az olyan kulcsfontosságú területek, mint az iparpolitikát, a pénzügyeket és a kutatást érintő intézkedések összehangolásával.
A kidolgozott stratégia, mely a jövőbeli klímasemlegesség biztosítását célzó intézkedéseket körvonalazza, csaknem az összes uniós szakpolitikai területet lefedi, és összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2°C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5°C-os emelkedés elérésére.
Nagy vita várható
A stratégia bemutatását szándékosan a jövő heti, Katowiczében megrendezendő ENSZ-klímacsúcs elé időzítették, hogy ott megvitathassák a felek. Az európai gazdaság emissziójának nullára csökkentése illeszkedik a korábbi ENSZ-klímajelentésben megfogalmazott intéshez, mely szerint ilyen drasztikus lépések nélkül nem lehet megfékezni a klímaváltozást.
Az EU 1990 és 2017 között már így is 22 százalékkal csökkentette a károsanyag-kibocsátását, miközben a gazdasága 57 százalékkal nőtt, a legutóbbi vállalások szerint pedig már 2030-ra 40 százalékkal csökkentik az emissziót. Az új, 100 százalékos csökkentést célzó irányvonal a 2 Celsius fokos melegedés helyett képes lenne a hőmérséklet-emelkedést az 1,5 Celsius fokos határon belül tartani.
Drága mulatság a túlélés
A dokumentum szerint a teljes klímasemlegessé tétel durván kétszer annyiba kerülne, mint egy puhább stratégia. A számítások azt mutatják, hogy 100 százalékos emissziócsökkentésnél az energiaipar évi 175-290 milliárd euró pluszbefektetést igényelne, melynek java részét a vállalatoknak és a háztartásoknak kéne állnia. A 2 Celsius fokon belül maradást a 100 helyett 85 százalékos emissziócsökkentés már tenné lehetővé, ez az EB számításai szerint plusz 75-175 milliárd euróba kerülne éves szinten.
De az a plusz fél fok már óriási változásokat hozna az emberiség életében az októberi ENSZ-klímajelentés szerint. 1,5 fokkal számolva 2100-ig 10 centiméterrel alacsonyabb tengerszint-emelkedés lenne valószínű, ami mintegy 10 millióval kevesebb ember életét érintené, mint a 2 fokos emelkedés-hozta áradások. A Jeges-tenger évszázadonként csak egyszer olvadna fel teljesen a nyári hónapokban, az évtizedenkénti egy alkalommal szemben, és nem pusztulna el a korallzátonyok 100 százaléka - "csak" a fent már említett 70-90. És a növények beporzásában, így az emberiség élelmezésében óriási szerepet játszó rovarok helyzete is gyökeresen más lenne a két hőmérséklet-határnál: ha elérjük a 2 fokot, akkor kétszer olyan valószínű, hogy elveszítik az élőhelyük felét. 2 foknál a tengeri halászat 3 millió tonna halat bukna az óceánok savasodása és a víz zuhanó oxigénszintje miatt, ez kétszer annyi, mint amennyivel 1,5 foknál számolni kell.
(Financial Times, MTI)
Az Európai Unió kérte, beleegyeztek. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
