Az aktívum 353 millió euróval nőtt 2014. júniushoz viszonyítva. A kivitel értéke 8,1 milliárd euró (2507 milliárd forint), a behozatalé 7,3 milliárd euró (2258 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest euróban kifejezve az export 14, az import 10 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg többlete 353 millió euróval nőtt, és 801 millió eurót tett ki - közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Privátbankárral.
A kivitel értéke 45,1 milliárd euró (13 878 milliárd forint), a behozatalé 40,9 milliárd euró (12 583 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 981 millió euróval nőtt, és 4,2 milliárd eurót tett ki.
Viszik az autókat ki
2015 első félévét tekintve a gépek és szállítóeszközök volumene kivitelben 12, a behozatalban 11 százalékkal nőtt. A második negyedévben a növekedés mérsékeltebb volt a forgalom mindkét irányában.
Az árufőcsoport kiviteléből több mint 30 százalékos részesedéssel bíró közúti járművek exportja – a személygépkocsik iránti magas világpiaci kereslet miatt – csaknem negyedével nőtt, ezen belül a Németországba és az Egyesült Államokba kivitt személygépkocsik forgalma emelkedett számottevően a teljes időszakot nézve.
A közúti járművek kiviteléhez kapcsolódó behozatal (főként az autóalkatrészek és tartozékok forgalmának köszönhetően) 10 százalékot meghaladó mértékben növekedett.
Motor, alkatrészek
A mintegy hatodával bővülő villamosgép, készülék és műszer kivitelén belül a kapcsolótáblák és az egyéb elektromos berendezések forgalombővülése volt jelentős. Importban a meghatározó forgalmú árucsoportok közül a legkiemelkedőbb növekedést – folyó áras forintadatokat tekintve – az energiafejlesztő gép és berendezés termékcsoport mutatta, amely – elsősorban a motorok és motoralkatrészek megugró kereskedelme miatt – több mint tizedével bővült.
Ugyanakkor a legdinamikusabb (csaknem 60 százalékos) növekedés a csekélyebb részarányú egyéb szállítóeszközök behozatalát jellemezte, a közelmúltban megvalósult közlekedés-fejlesztési beruházások következtében.
Kevés telefon, tablet
A zsugorodó részarányú híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülék exportja – főként a mobiltelefonok hanyatló kereskedelmével összefüggésben – egy számjegyű csökkenést mutatott, ugyanakkor behozatalában – más termékcsoportok vonatkozásában kismértékű bővülést regisztráltunk az időszak egészében.
A feldolgozott termékek exportvolumene 6,9, az importé 7,3 százalékkal emelkedett. A gépekhez hasonlóan ezen árufőcsoportban is a második negyedévben regisztráltunk némiképp visszafogottabb növekedést.
A járműipar keresletének élénkülése főként a gumigyártmány, a készbőr, bőrgyártmány és a számos járműipari alkatrészt is magában foglaló bútor és bútorelem mindkét irányú kereskedelmének átlag feletti volumennövekedésében jelentkezett.
A jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termék forgalma mintegy negyedével nőtt mindkét irányban, ugyanakkor más vegyipari termékcsoportok, többek között a műanyag-alapanyag behozatala és a műanyag termék kivitele nagymértékben bővült. Ezzel szemben a vas és acél behozatala mintegy hatodával csökkent, melyet elsősorban az ukrán feladású import visszaesése okozott.
Kevesebb behozott olaj
Az energiahordozók importvolumene 8,1 százalékkal volt kevesebb. A csökkenés üteme a második negyedévre mérséklődött. A fő volumenhordozó kőolaj és kőolajtermék importvolumene – a forintárak mintegy 30 százalékos csökkenése mellett – több mint 5 százalékkal bővült az időszak egészében, a beszerzések főként a második negyedévre koncentrálódtak. Az importforgalom több mint negyedét adó természetes és mesterséges gáz behozatala mintegy harmadával esett vissza. A villamos energia importja csaknem tizedével bővült, szintén a második negyedéves élénkülésnek köszönhetően.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 6,1, az importé 5,8 százalékkal nőtt. A kivitelben a második negyedéves dinamika volt az erőteljesebb, míg a behozatalban a növekedés kiegyenlítetten alakult a negyedévek során. A gabona és gabonakészítmény exportja több mint ötödével nőtt a vizsgált időszakban, az első negyedéves mérsékelt növekedést a második negyedévben kiugró – több mint 50 százalékos – bővülés követte, elsősorban a terménykukorica megnövekedett forgalma miatt.
Nem kukoricáznak, csak viszik
A jóval kisebb értékű gabonaimport negyedéves alakulását az exporthoz hasonló negyedéves tendencia és bővülés jellemezte, ebben az irányban ugyanakkor a kukoricavetőmag kereskedelme volt meghatározó. A gabona mellett a kivitelben a tejtermék és tojás, behozatalban az élő állat (főként a sertés és a baromfi), a zöldségféle és gyümölcs (főképp a banán és a citrusfélék), valamint a csekély részarányú dohány és dohányáru mutatott átlag feletti növekedést.
A forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,6, a behozatalban 1,1 százalékkal csökkent. A forint az euróhoz képest 0,2, a dollárhoz viszonyítva 23 százalékkal gyengült. A cserearány 0,5 százalékkal javult.
Unión belül
Az EU-tagállamaiba irányuló kivitel volumene 9,2, az onnan érkező behozatalé 9,5 százalékkal emelkedett. A többlet 112 millió euróval nőtt, és 4,3 milliárd eurót tett ki. Az export 79, az import 77 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 7,4, a behozatalé 1,1 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 869 millió euróval kevesebb, 95 millió euró volt.
A végleges adatok szerint 2014-ben a kivitel értéke 26 064 milliárd forintot (84,5 milliárd eurót), a behozatalé 24 127 milliárd forintot (78,2 milliárd eurót) tett ki; a külkereskedelmi mérleg aktívuma 1938 milliárd forint (6,3 milliárd euró) volt.
Az export szintje 56 milliárd forinttal (184 millió euróval), az importé 17 milliárd forinttal (56 millió euróval) alacsonyabb, az aktívum pedig ennek megfelelően 39 milliárd forinttal (128 millió euróval) kisebb a 2015. március 5-én közzétett előzetes becsléshez képest.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
