A 200 tagú testületben a végső szavazásnál a kormánykoalíció 107 képviselője és egy független képviselő mondott igent a törvényjavaslatra, míg az ellenzék nemmel szavazott.
A több hónapos éles politikai és társadalmi vita után elfogadott dokumentumnak a kormány szerint az a célja, hogy a költségvetés hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiányát az idei 3,5 százalékról jövőre 1,8 százalékra, 2025-ben pedig 1,2 százalékra csökkentse. Az ellenzék viszont azt állítja, hogy a csomag csak az adókat emeli, inflációgerjesztő hatása lehet, és kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a gazdaság teljesítményére.
"A költségvetési kiadások két év alatt 78,3 milliárd koronával csökkennek, míg a költségvetési bevételek 69,2 milliárd koronával növekednek" - mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter a parlamenti vitában.
A cseh költségvetés az idén 295 milliárd koronás hiánnyal számol, a tavalyi hiány 361,4 milliárd koronát tett ki. A jövő évre tervezett költségvetési hiány 252 milliárd korona. A kormány intézkedéscsomagja az eddigi háromsávos adózási rendszert kétsávossá alakítja, megszüntet számos adózási kivételt, csökkenti az állami támogatásokat, és lényegesen megreformálja a nyugdíjrendszert.
A jogi személyek nyereségadója az eddigi 19 százalékról 21 százalékra emelkedik. Az áfa alapvetően marad 21 százalékos, de az eddigi két csökkentett adósávot - 10 és 15 százalék - ezentúl 12 százalékon egyesítik. Egyebek között az élelmiszerek, a gyógyszerek, a vendéglői szolgáltatás, a fűtés és a melegvízszolgáltatás áfája az eddigi 15 százalékról 12 százalékra csökken.
A nyugdíjjogosultsági korhatár eddig 65 év volt, most ez emelkedni fog. A részletek még nem ismertek. Kormányzati döntés, hogy a nyugdíjak a jövőben az eddiginél lassabban fognak emelkedni.
Költségvetési kérdésekkel a szenátus nem foglalkozik. A kormány javaslatait ezért már csak az államfőnek kell aláírnia. Petr Pavel elnök előzetesen jelezte: bár vannak kifogásai a mintegy hatvan törvényt módosító intézkedéscsomaggal kapcsolatban, támogatja a kormány céljait és aláírja a parlamenti döntést. (MTI)
Csökkentik a személyi kifizetéseket, lefelezik a vezetőséget, irodákat zárnak be. 
