A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium arra számít, hogy 2030-ig mintegy hét-nyolc gáztüzelésű erőművet helyeznek üzembe, amelyek körülbelül 6000 megawatt (MW) energia előállítására képesek. Az állam bizonyos mértékben fedezné a meglévő létesítmények korszerűsítésének vagy újak építésének költségeit - számolt be vasárnap a Nikkei című helyi lap.
A további energiatermelésre vonatkozó célkitűzés az ország fogyasztásának körülbelül 3 százalékos növekedésével egyenértékű, mivel a csúcsidőszakokban a hálózat terhelése ennyivel nő. Japánban a fosszilis tüzelésű erőművek körülbelül egyharmada 20-29 éve üzemel. A modern gáztüzelésű erőművek szén-dioxid-kibocsátása viszonylag alacsony, és ha a széntüzelésű erőműveket gázüzeművé alakítanák át, a kibocsátás a felére csökkenhetne.
Az országban az áramszolgáltatóknak 3 százalékos tartalékot kell fenntartaniuk, amely a kereslethez viszonyított tartalékkínálat mértékét mutatja, hogy a fogyasztók folyamatos ellátását biztosítani tudják. Ez, nagy hideg esetén ez egyes vállalatoknál jelentősen alacsonyabb lehet. A Tokyo Electric Power (TEPCO) esetében a tartaléktényező a legrosszabb forgatókönyv szerint mínusz 0,6 százalékosra csökkenhet, ami áramszünetet jelent.
Japánban nehéz a helyzet, mivel néhány hőerőművet leállítottak, és az atomerőművek újraindítása rendkívül lassú, mivel a helyi hatóságok gyakran nem adják meg a szükséges engedélyt. Az energiabeszerzések fenntarthatósága is bizonytalan a világpiaci árak emelkedése közepette. A kelet-ázsiai országban jelenleg a földgáz a fő energiaforrás, amely az ország energiatermelésének legnagyobb részét - a 2021-es pénzügyi évben 34 százalékát - teszi ki.
(MTI)
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
