Szinte minden megyében csökkent az üresen álló alapellátó fogorvosi praxisok száma, a rekordot Fejér megye tartja, ahol nyolccal kevesebb a gazdátlan körzet. A kivétel Budapest, ahol hárommal nőtt a tartósan betöltetlen helyek száma - írja szerdai számában a Magyar Hírlap.
Két év alatt hatvannal csökkent - 249-ről 189-re - az üres alapellátó fogorvosi praxisok száma, sok megyében megfeleződtek a gazdátlan körzetek, és mindössze egy térségben, a fővárosban emelkedett az üres rendelők száma.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Alapellátó Osztályának legfrissebb adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén (12), Hajdú-Bihar (1), Nógrád (20) és Tolna (3) megyében két év alatt nem változott a helyzet a gazdátlan praxisokat illetően. Ezzel szemben Veszprém és Zala megyében megfeleződött a betöltetlen helyek száma: előbbi esetében tízről ötre, utóbbinál tizennégyről hétre csökkent. Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében héttel, Fejér megyében nyolccal, Győr-Moson-Sopron és Heves megyében hat-hattal kevesebb a gazdátlan fogorvosi körzet.
A legrégebben, 1999 októbere óta üresen álló praxis a Nógrád megyei Bátonyterenyén van, ezt követi a Vas megyei Vasvár és Budapest VIII. kerülete, ahol 2002 októbere óta áll gazdátlanul egy-egy praxis.
Az alapellátó fogorvosok finanszírozása 2010 óta folyamatosan növekszik, azóta összesen 13,5 milliárd forinttal több támogatást kaptak a praxisok. Ugyanakkor az érintettek év eleje óta többször kilátásba helyezték tiltakozó akció szervezését, mivel a háziorvosokéhoz képest alacsonyabb támogatást kapnak.
Az üres praxisok csökkenése a lap szerint valószínűleg annak köszönhető, hogy 2017 óta a fogorvosok jelentkezhetnek a letelepedési pályázatokra, amely jelentős támogatást jelent.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
