Továbbra is kiemelkedő, 697 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben júliusban, az energiaárak tavalyi szinthez képest történt zuhanásának, valamint a belső kereslet mérséklődésének köszönhetően – véli Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. Rámutat, az ipar viszonylag kedvezően alakuló kivitelének köszönhetően 4,3 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése és az energiaárak markáns visszaesése miatt mintegy 12,9 százalékkal csökkent az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben, 2048 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 1352 millió euró deficithez képest – írja az elemző. Felidézi, az első hét hónapban 10,6 százalékkal nőtt az export euróértéke, míg az importé 0,8 százalékkal csökkent, ennek köszönhetően szignifikánsan, 9127 millió euróval 5060 millió euró többletbe fordult a külkereskedelem egyenlege az egy évvel ezelőtti 4 067 millió euró deficittel szemben – számol a közgazdász.
Suppan Gergely felidézi, 2022-ben összességében 19,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 29 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 757 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 9133 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak tavalyi drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat – emlékeztet. Az energiaegyenleg önmagában 9988 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához a tavalyi évben – mutat rá.
Az MBH Bank vezető elemzője hangsúlyozza, az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így az idei év tavaszától szignifikánsan javulnak a cserearányok.
Amennyiben az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 9-9,5 milliárd euró körüli értékben is javulhat önmagában a cserearányok javulásának köszönhetően, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javítanak
– jósolja Suppan. Hozzáteszi, a külkereskedelmi mérleget nem csupán a javuló cserearányok, hanem a visszaeső volumenek is pozitívan befolyásolhatják. A számottevően csökkenő gázfogyasztás hatására a gáztárolók töltöttsége jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet, így kevesebb importra lesz szükség a tárolók feltöltéséhez – emeli ki elemzésében.
Suppan arra is felhívja a figyelmet, hogy az üzemanyag-fogyasztás szintén meredek csökkenést mutat, ami a nyersolaj- és olajszármazék-importot csökkentheti jelentős mértékben. Az áramfogyasztás szintén nagy mértékben csökkent, azonban az áram esetében a napenergia gyors térnyerése is segítheti az import volumenének csökkentését – áll az elemzésben. Ugyanis – magyarázza – a naperőművek által előállított villamos energia az utóbbi hónapokban többször ért el történelmi csúcsokat, egyes napokon néhány órára már áramexportőr volt a magyar villamosenergia-rendszer, ami érdemben csökkentheti a nettó áramimportot.
A jövőbe tekintve Suppan a beruházások és a fogyasztás idei átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok markáns javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számít. Hozzáteszi, az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül, amelyek ellensúlyozhatják a gyengülő külső keresletet. Ám felhívja a figyelmet, hogy az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és esetleges volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt. Azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege – írja Suppan. A közgazdász úgy számol, idén a külkereskedelmi mérleg többlete elérheti a 6 milliárd eurót az előző évi közel 9,1 milliárd euró hiánnyal szemben, azonban az energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat.
Az elemző szerint a külkereskedelmi mérleg vártnál messze gyorsabb javulása a folyó fizetési mérleg hiányát is meredekebben mérsékelheti, ami a következő években újra többletet mutathat. Rámutat, a külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását – zárul Suppan Gergely elemzése.
Norvégia és Mexikó is ott van a 16 között. 
