A korábbi megállapodástól eltérően két számjegyű mértékben is emelkedhet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum, írja a Magyar Nemzet.
A kormánylap emlékeztet: a 2018 végén aláírt, 2019-re és 2020-ra megkötött bérmegállapodás évi nyolc-nyolc százalékos emelést tartalmaz. Az alku szerint ugyanakkor újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a szociális partnerek, ha a megállapodás alapját jelentő, idei évre még 2018-ban előrejelzett infláció, GDP-növekedés, illetve a termelékenységi mutató eltér a várakozásoktól, márpedig úgy tűnik, el fognak térni.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt hangsúlyozta a lapnak, hogy a munkavállalói oldal annak idején azért engedett a tíz százalék feletti emelés követeléséből, mert úgy tűnt, küszöbön a gazdasági recesszió. Recesszió aztán nem jött, a harmadik negyedévben is kimagasló gazdasági növekedés azonban igen. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként néhány napja arról beszélt, hogy a kormány felől mehet a komolyabb emelés, de erről a munkaadói és munkavállalói oldalnak kell döntenie.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta a lapnak, hogy minimum tíz-tíz százaléknyi emelést várnak el a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál - szintén azért, mert az ország sokkal jobb gazdasági mutatókat hozoztt a korábbi megállapodásban foglalt feltételekhez képest.
A munkaadói oldal részéről Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Ő arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság teljesítményénél rendszeresen nagyobb emelések a kis- és középvállalkozásoknak okoznak nehézséget, illetve az ország bizonyos területein jelenthet gondot a cégeknek. Az emelés mértékéről még nincs kialakult álláspontjuk, de azt mondja, tíz százalék feletti emelés már komoly gondot okozhat.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
