Januárban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 3,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 5,0 százalék volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 4,0 százalék volt a csökkenés, az egyéb építmények esetében pedig 2,1 százalékkal volt alacsonyabb a termelés. 23 százalékos volumencsökkenéssel épületek esetében új szerződést 457 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1543 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 2 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 36 százalékos csökkenés után 110 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1578 milliárd forint volt, ami 30 százalékos éves megrendeléstömeg csökkenést jelent. A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 IV. negyedévében 26,2 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 4,6 százalékkal emelkedtek.
Januárban folytatódott a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet. A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon egyelőre elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők erőteljes véleménye alapján az idei év második felétől további lassulással lehet számolni. A jelentősen megnövekedett és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és visszafogott állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.
Idén 5 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban a Magyar Bankholding becslése szerint – a jövő évi szint pedig nagyon bizonytalan a rendelésállományok fényében -, ezzel együtt a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosíthat. Ezen felül a továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is relatíve magasan tartózkodik egyelőre, amiben azonban szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának is.
Keresleti oldalról a hitelkereslet további látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, azonban az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján, de a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az inflációkövető állampapírokkal már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat.
A tavalyi évben a kivitelezési anyag és munkaerőköltségek piaci információk alapján nem ritkán 25-30 százalék körüli éves mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje lehet képes ellensúlyozni azok kifutásáig.
Alapjaiban formálná át a lengyel kormányt.
