|
| EPA/JULIEN WARNAND |
Ahogy tavaly, úgy idén az év elején is a sajtó rendelkezésére áll a Kormányinfó keretében Orbán Viktor miniszterelnök – legalábbis ezt ígérte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az eseményre várhatóan a következő napokban, szerdán vagy csütörtökön kerül sor, amennyiben a kabinet tartja magát a Kormányinfók ütemezéséhez.
Megpróbáltuk összeszedni, hogy a miniszterelnöki tájékoztatón milyen témák kerülhetnek szóba, akár Orbán Viktor expozéjában, akár a sajtó érdeklődésére. Aktualitása miatt a biztonságpolitikát ezek közé soroljuk: az amerikai dróntámadás új szintre emelte a közel-keleti konfliktust, Irán válaszcsapást helyezett kilátásba, amely Magyarországot, mint NATO-szövetségest is állásfoglalásra készteti. Érdemes lesz figyelni az olajárak alakulását is, mert minden ilyen incidens, amely az olajpiac egyik szereplőjét érinti, instabilitást hoz a piacon.
Amire választ várunk: Van-e biztonsági kockázat Magyarországon, hogyan biztosítja a kormány a kint élő magyarok biztonságát?
A külpolitikai ügyek közül elsősorban a Fidesz néppárti tagságáról beszélhet a miniszterelnök, elképzelhető, hogy itt hangzik el az első egyértelmű álláspont magas rangú kormányzati szereplőtől arról, hogy Fidesz miért és hogyan távozik az Európai Néppártból. Ennek előzménye egy sor jogállamisági kérdés, amelyek miatt a Fidesz tagsága tavaly tavasz óta függő állapotban van. A néppárti jövő egyben a Fidesz uniós befolyására, valamint a német-magyar kapcsolatokra is hatással lesz, így ebből a szempontból sem lényegtelen a kormánypárt döntése.
Amire választ várunk: Kilép-e a Néppártból a Fidesz, hol találhatja meg a helyét a pártcsaládok között és a miniszterelnök szerint hogyan biztosítható Magyarország befolyása az uniós politikára a Néppárton kívül? Végső soron mi a víziója az Európai Unióról, ki akarja-e léptetni Magyarországot az EU-ból?
Bizonyosan téma lesz továbbá az orosz-magyar relációban a paksi atomerőmű bővítése, azzal összefüggésben, hogy már a kormányon belül sem számítanak arra, hogy tartható az eredeti határidő. Így 2024-2025 helyett valamikor 2030 előtt kezdheti meg működését a két új blokk – árulta el lapunk munkatársának kérdésére nemrég Gulyás Gergely miniszter. Orbán Viktortól várhatóan további részleteket tudhatunk meg a beruházás új ütemezéséről, a finanszírozási terv módosításáról.
Amire választ várunk: Kitart-e a kormány a paksi bővítés mellett, és mi szól mellette? Ha igen, akkor mi változhat az orosz hitel feltételei közül?
Nem lennénk meglepve, ha a gazdasági témák közül a nyugdíjemelésről is kapna kérdést a kormányfő. Lapunk elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy élesen elszakadt egymástól a kormány és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése a jövő évi inflációt illetően – előbbi 2,8 százalékkal számol, utóbbi 3,5 százalékkal – márpedig a nyugdíjakat a kormány inflációs számának megfelelően emelték idén januártól. A különbözetet, ha a jegybanknak lesz igaza, csak novemberben kapják meg az idősek, addig nekik kell „hitelezniük” azt. A nyugdíjas szervezetek régóta kifogásolják, hogy a nyugdíjszámításban nem veszik figyelembe a keresetek alakulását, ezért az intenzív béremelések időszakában az olló szélesebbre nyílik, a nyugdíjak rovására.
Amire választ várunk: Hajlandó-e a kormány új alapokra helyezni a nyugdíjemelés számítását? Meddig garantálható a nyugdíjrendszer finanszírozási képessége, szükség lesz-e a korhatár 65 év fölé emelésére a következő évtizedben?
Az egyik legforróbb téma idén az egészségügy lesz. A kormány a jelek szerint nekidurálta magát, hogy belevág a reformba, ami érinteni fogja az ellátás szakmai és finanszírozási részét egyaránt. Ma a kórházak egyenetlen rendszerben jutnak forrásokhoz, amely az egyik oka – a pazarlás mellett – az eladósodásuknak. Tavaly mintegy 80 milliárd forintból kellett konszolidálni az intézményeket, ez viszont nem folytatható a végtelenségig. Eközben a kórházakban – főleg a fővárosban – helyenként elviselhetetlen állapotok uralkodnak, szakemberhiány és lepusztult infrastruktúra nehezíti a gyógyító munkát. Mindettől nem elválasztható a köz- és magánfinanszírozott ellátások további szabályozása, kérdés, hogy megvan-e a hajlandóság az öngondoskodás erősítésének erőteljesebb kormányzati támogatására.
Amire választ várunk: Lesz-e új szuperkórház Budapesten? Mi változik meg a magyar egészségügyi ellátásban a kormányzati tervek megvalósítása esetén, milyen változást fognak érzékelni a betegek?
Fontos lehet az is, hogy mit gondol aktuálisan az euró bevezetéséről a miniszterelnök (itt olvashatja a tavalyi véleményét). A gazdaságpolitika két kulcsfigurája, Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter személyeskedésig fajuló vitát folytatott erről az előző évben. Matolcsy odáig merészkedett, hogy megkockáztatta, talán nem is kellene bevezetni az eurót, helyette egy eurázsiai monetáris rendszer felé kellene elmozdulni. A helyzet érdekessége, hogy közben a magyar gazdaság szinte az összes feltételt teljesíti, amelyek az euró bevezetéséhez kellenek, de a kormány kivárásra játszik, mert nem akar lemondani az árfolyam alakításával járó mozgástérről.
Amire választ várunk: Mit gondol a vitáról a miniszterelnök, kinek ad igazat, és ő személy szerint az euró bevezetése mellett áll, vagy az eurázsiai modellt támogatja?
A színtiszta politikai ügyek közül pedig az őszi önkormányzati választás eredményére kell majd reagálnia a miniszterelnöknek, erről biztos kap majd kérdést. A kormány és az ellenzéki irányítás alá került főváros együttműködéséről, annak kereteiről, a politikai sakkjátszmáról fejtheti ki véleményét Orbán Viktor a Kormányinfón.
Amire választ várunk: Kész leülni Karácsony Gergely főpolgármesterrel négyszemközt átbeszélni a fővárosi fejlesztések ügyét? A kormány kész minden forrást Budapest rendelkezésére bocsátani, amit az önkormányzat kér például a tömegközlekedés (metró), az úthálózat (Lánchíd) fejlesztéséhez?
Ahogy az előző alkalommal, úgy most is kaphat kérdéseket a miniszterelnök a magyarországi korrupciós helyzettel kapcsolatban, ideértve a közvetlen környezetének látványos sikereit a közbeszerzéseken és egyes szektorokban, mint a turizmus, építőipar. Ezekre a kérdésekre tavaly hárító válaszokat adott a miniszterelnök, aki szerint a politikusok nem foglalkoznak üzlettel, és a korrupció hazai szintjét sem tartja rosszabbnak, mint az uniós átlag, ahogy azt lapunk kérdésére kifejtette. Mindazonáltal az elmúlt év nem ritkította a korrupció elmélyedésével kapcsolatos tapasztalatokat, így most is záporozhatnak az ezzel kapcsolatos újságírói kérdések.
Amire választ várunk: Az elmúlt hetek politikai korrupciós, vagy korrupciógyanús botrányai – Simonka, Boldog – után is azt gondolja-e a miniszterelnök, hogy nincs ok aggódni a korrupció magyarországi helyzete miatt? Továbbra is úgy gondolja-e, hogy „nincs itt semmi látnivaló” a családi, baráti körénél vagyonosodását illetően?
A pártpreferenciák februárban hibahatáron belül változtak. 
