Az illetékes San Franciscó-i fellebbviteli bíróság kedd este meghallgatta a Donald Trump elnök bevándorlást szigorító rendelete mellett és ellene felhozott érveket, de várhatóan csak napok múlva hozza meg ítéletét a vitatott elnöki rendelet végrehajtását egy hét után felfüggesztő szövetségi bírói döntés ügyében.
| Előzmények: az Egyesült Államok új, republikánus elnöke január 27-én, egy héttel beiktatása után azonnali hatállyal 90 napra megtiltotta hét, muzulmán többségű ország - Szíria, Irak, Irán, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen - állampolgárainak beutazását, határozatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra befagyasztotta a teljes amerikai menekültbefogadási programot. A terrorizmus veszélyére hivatkozó rendelet bírálatok özönét váltotta ki az érintett muzulmán országok és a nyugati szövetségesek részéről, amerikai jogvédő csoportok pedig tömegesen igyekeztek jogsegélyt nyújtani a szerintük alkotmányellenes tilalom miatt feltartóztatott beutazóknak. |
Megy a huzavona
A rendelet végrehajtását James Robart seattle-i szövetségi bíró, múlt pénteken felfüggesztette, mire a Trump-kormányzat fellebbezést nyújtott be, és az intézkedés újbóli bevezetése mellett érvelt. Robart bíró döntéséhez később peres félként csatlakozott két szövetségi állam: Washington és Minnesota. A fellebbviteli bíróság keddi ülését nyilvános jogi viták, beadványok és utcai tiltakozások előzték meg, miközben az elnök Twitter-üzenetekben szögezte le, hogy kitart döntése mellett, és a rendeletet ismét érvénybe kell léptetni. Ezt az álláspontot képviselte kedden a bírák előtt az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadója is.
Az egész világ előtt tárgyaltak
A háromtagú - Michelle Friedland kaliforniai, William Canby arizonai és Richard Clifton, hawaii bíróból álló - fellebbviteli bíróság nyilvános telekonferencia útján tette fel kérdéseit és hallgatta meg a felek érveit. A hangban közvetített tárgyalást az AP hírügynökség szerint százezrek követték figyelemmel a világháló videomegosztó és közösségi oldalain, valamint a nagy amerikai tévécsatornák és hírportálok honlapján.
A kormányt August Flentje, az igazságügyi tárca különtanácsadója képviselte, aki leszögezte: az elnöki rendeletben a beutazások "időleges szüneteltetéséről" van szó, olyan országokból, amelyeket "a legutóbbi elnök", vagyis Barack Obama különleges kockázatot jelentő államokként tartott számon. Állítása szerint Trump elnöknek hatalmában állt ilyen döntést hozni.
Kamu a terrorgyanú?
A bírák ugyanakkor azt firtatták, vajon vannak-e bizonyítékok arra, hogy az érintett hét ország valóban biztonsági kockázatot jelent, s az egyik bíró megjegyezte: ha Obama elnök a szóban forgó országokat biztonsági szempontból kockázatosnak minősítette, akkor meghozta a szükséges intézkedéseket is, vagyis vízumkötelezettséget vezetett be, ez pedig eleve lehetővé teszi a kormánynak a beutazók ellenőrzését.
A három bíró megkérdezte: vajon az elnöki rendelet a muszlimok kitiltását irányozza-e elő? Ez ugyanis - mint azt a szintén keresetet benyújtó Washington állam képviselője is állítja - alkotmányellenes lenne. "Az elnöki rendelet nem erről szól" - szögezte le Flentje. Később, a meghallgatás vége felé, még egyszer hangsúlyozta: ha muszlimokat tiltanának ki az Egyesült Államokból, az valóban alkotmányellenes lenne, de az elnöki rendeletben szó sem esik muszlimokról.
A bírák a keresetet benyújtó két szövetségi állam jogi képviselőjének is kemény kérdéseket tettek fel. Washington és Minnesota állam képviselőjétől megkérdezték például, vajon James Robart seattle-i bíró - Seattle városa az északnyugati Washington államban van - nem lépte-e túl a hatáskörét. Az államokat képviselő jogász, Noah Purcell kitérő választ adott, és az elnöki rendelet értelmezése körüli jogvitákat hozta fel.
Jogászok és elemzők - például az amerikai közszolgálati rádió (NPR) jogi szakértője - szerint sokat elárult a bírák hozzáállásáról, hogy egyikük megkérdezte a keresetet benyújtó államok képviselőjét, vajon hány muszlimot is érintene ez az elnöki rendelet, amire Purcell nem tudott választ adni. Az egyik bíró némi számolgatás után közölte: a muszlim világ kevesebb mint 15 százaléka lenne érintett.
A meghallgatás végén a kormányzat képviselője azt hangsúlyozta: "Különös lenne, ha a bíróság néhány újságcikk alapján döntene az elnöki hatáskörről a bevándorlás és a nemzetbiztonság ügyeiben."
A fellebbviteli bíróság szóvivője, David Madden közlése szerint a bírák valószínűleg a hét végére hozzák meg döntésüket.
Közben a republikánus kormányzó vezette Maryland állam is csatlakozott az elnöki rendeletet elutasítókhoz, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet pedig - más szervezetekkel együtt - egy New York-i szövetségi bíróhoz benyújtott keresetben azt kérte, kényszerítsék ki a kormánytól azoknak a nevét, akiket az elnöki rendelet után a határokon feltartóztattak vagy nem engedtek be az országba.
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
