A statisztikai hivatal közlése szerint a teljes kiskereskedelmi szektor összesítve tetemes zuhanást könyvelhetett el, a forgalom volumenindexe előző év azonos időszakához képest a nyers és a naptárhatással megtisztított adatok szerint egyaránt 10,2 százalékkal csökkent. Ezen belül
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,4,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 14,8,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 26,3 százalékkal csökkent az értékesítés.
A hivatal az adathoz hozzáfűzte:
"a csökkenést teljes egészében a koronavírus-járvány hatása okozta: a naptárhatással kiigazított, előző év azono sidőszakához viszonyított volumenváltozásból 17 százalékpontot magyaráz a járvány által előidézett veszélyhelyzet. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 26, míg az üzemanyag-forgalom 30 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kis mértékben volt érezhető a koronavírus hatása."
Az egyes bolttípusokat a szektor teljes kettészakadása rajzolódik ki, hiszen volt, ahol kisebb, volt viszont, ahol egészen brutális visszaesés mutatkozik a forgalomban.
Akik talpon tudtak maradni:
- kiugró mértékű növekedést hozott össze az internetes kereskedelem, a forgalom előző év azonos időszakához mérten 103,5 (!) százalékkal emelkedett,
- az élelmiszerüzletek 2,5 százalékos forgalombővülést regisztráltak,
- a gyógyszertárak forgalma pedig a többihez képest szerénynek nevezhető 5,7 százalékos mértékben csökkent áprilisban. Igaz, ezt némiképp egész éves viszonylatban majd a februári és a márciusi forgalom bőven kompenzálhatja, hiszen a kijárási korlátozások előtt az élelmiszerüzletekhez hasonló fokozott forgalma volt a patikáknak.
Az élelmiszerüzletek 2,5 százalékos forgalomnövekedése egyébként magyarázat lehet arra is, hogy az amúgy több területen mérséklődő áprilisi infláció ellenére miért maradt kiugró mértékű az élelmiszerek árindexe. Ezen üzletek ugyanis láthatóan semmilyen forgalomkiesést nem szenvedtek el a járvány miatt, ezért semmi nem indokolta a természetes folyamatoktól merőben eltérő árcsökkentést. Természetesen az élelmiszerek inflációjában a forgalmon kívül más tényezők is szerepet játszottak, mint például az afrikai sertéspestis miatt kiugró mértékben dráguló sertéshús.
A korlátozó intézkedések nyomán több bolttípus esetében is megfigyelhető, hogy áprilisban szinte semmi forgalmat nem tudtak bonyolítani. A legnagyobb vesztesek a következők:
- a textil, ruházati és lábbelit árusító üzletek előző évi forgalmának 89,8 (!) százaléka tűnt el áprilisban,
- 79,6 százalékos zuhanást regisztráltak a használtcikket árusító egységek,
- és 67,1 százalékkal csökkent a könyvet, újságot, papírárut értékesítő üzletek forgalma is.
Az áprilisi adatokat is figyelembe véve az idei év első négy hónapjában a kiskereskedelem 2019 azonos időszakához mérten 2,5 százalékos pluszban van.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,99 pontos nyitás után gyengült csütörtökön délelőtt. 
