Magyarországon március első napjaiban jelent meg a koronavírus, ami heteken belül feje tetejére állította az addig megszokott mindennapokat: számos ágazat tevékenysége megakadt, valamint komoly átszervezésre volt szükség. Mindez azonban az első negyedéves GDP-adatokon még nem igazán éreztette hatását, hiszen a január-február gyakorlatilag a megszokott menetrendben telt el. Így végeredményben még egy 2 százalékos növekedést össze tudott hozni a magyar gazdaság.

A márciusban bevezetett egyre szigorúbb korlátozások egész június közepéig kitartottak, az élet és a gazdaság csak ekkortájt kezdett lassan újjáéledni. Vagyis a teljes második negyedévre rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány negatív hatása. Ezt vissza is igazolták a havonta megjelenő főbb makrogazdasági adatok, melyekről lapunk is rendre beszámolt.

Bár ezen volumenindexek alapján nem lehet megsaccolni, mennyi lehet a GDP második negyedéves visszaesése, iránymutatóként mégis jól jelezhetik a probléma nagyságát. Míg az első negyedév hónapjaiban még akár 10 százalék feletti pluszokkal is lehetett találkozni és mindössze négy adat volt mínuszos a most vizsgált 15 közül, addig a második negyedévben masszív, több tíz százalékos mínuszokat közölt a statisztikai hivatal.

(szerk.: A GDP termelői oldalához hozzájáruló ipari termelést, az építőipart és a szolgáltatásokban szereplő kereskedelmi szálláshelyek forgalmát vizsgáltuk. A felhasználási oldalról pedig a kiskereskedelmet és a külkereskedelem adatait néztük meg.)

A most vizsgált öt terület közül mindössze kettő tudott némi életjelet mutatni júniusra, a külkereskedelem és a kiskereskedelem néhány százalékos pluszban volt már, míg az összes többi inkább a lassabb kilábalás útján jár az adatok szerint.

• Az ipar 7,8,
• az építőipar 15,7,
• a turizmus pedig 33,3 százalékos elmaradásban volt.

A helyzeten most még a bázishatás sem segít, egyszerűen megfogalmazva ugyanis magasról könnyű nagyot esni, ez pedig szintén arra enged következtetni, hogy akár negatív meglepetésként is szolgálhat a pénteki adat. Egy évvel ezelőtt a második negyedévben ugyanis még 5,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság.

Nem túlzottan optimisták az elemzők sem. A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint ugyanis az idei második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékkal maradhatott el a tavalyitól, az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással igazítottan 11,6 százalékkal zsugorodhatott a gazdaság. Az idei év egészére pedig 4,3 százalékos GDP-csökkenést várnak, ami sokkal közelebb áll a hivatalosan várt 3 százalékos recessziós prognózishoz (de július végén már 5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartott Varga Mihály), mint a jegybank 2-3 százalékos növekedési várakozásához. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a júniusi inflációs jelentésének ismertetésekor egyébként elárulták, a második negyedévben 7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, ami az idei mélypont lehet szerintük. Innen pedig már csak felfelé vezet az út. Hogy milyen ütemű, V- vagy U-alakú lesz a kilábalás, arról majd csak a novemberben megjelenő harmadik negyedéves adat fog árulkodni.